bezár
 

színház / előadás

Hazudjunk, hisz mire jó az igazság?
Hazudjunk, hisz mire jó az igazság?
Makszim Gorkij 1902-ben írta drámáját a társadalom számkivetettjeiről, akik legalul, a mélyben élnek, mégsem érződik sem porosnak, sem idejétmúltnak a mű. Ascher Tamás egyszerre maira és kortalanra hangolt rendezésében, Radnai Annamária friss és pontos fordításában az előadás élő tanúság arról, amit nap mint nap látunk magunk körül, ha van szemünk rá. A mélyben című előadás felmutatja a sokszor láthatatlant: az otthonukat, családjukat, munkájukat, hitüket vesztettek világát, és bennük az emberit: jót, rosszat, igazságot, hazugságot egyaránt.
Etűdök illékonyságra
Etűdök illékonyságra
Az 1981-ben született Yoann Bourgeois-t a francia újcirkusz egyik legjelentősebb alkotójaként szokták felkonferálni. Munkáiban főleg a felfüggesztési pontok és a gravitációval való játék érdekli, ilyen mozgáskísérleteiből fűzött össze néhányat Éjféltájt című előadásában is, amelyet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon láthattunk a Trafó Kortárs Művészetek Házában.
Szőröstül-bőröstül becsomagolva
Szőröstül-bőröstül becsomagolva
Beavató szertartás részesei lehettünk az Ódry Színpadhoz tartozó Hevesi Teremben. Ott fogad minket pár, a Színművészetin tanuló diák, hangszerrel a kezében. Felcsendül a jólismert Ha az életben című, Kispál és a Borz együttes slágere. A játszótér jobb oldalán pedig ott várja a közönséget mosolyogva az asztal mögött ülő Karsai György tanár úr. Ő a szertartás „sámánja”, aki összeköt minket Arisztophanésszal, mai világunkat a Lüszisztraté című dráma világával.
Újra felizzott egymás iránt a szívünk…
Újra felizzott egymás iránt a szívünk…
„Újra felizzott egymás iránt a szívünk…” Münchenben hangzott el ez a mondat, 2019 áprilisának első napjaiban, a Krone Cirkusz Mandana – Cirkuszművészet újra álmodva című új műsorának premierje előtt nem sokkal. Martin Lacey és társa, Jana Mandana Lacey-Krone mondta Vági Bence rendezőnek. Ha léteznek a cirkuszművészet történetében legendás mondatok, akkor ez már azelőtt közéjük került, hogy Vági Bence válaszolhatott volna.
Kik írják a történelmet?
Kik írják a történelmet?
Székely Csaba Vitéz Mihály című történelmi vígjátékát mutatta be a Katona József Színházban a marosvásárhelyi 3G Színház társulata. Jelen és jövő feszül össze egy keserűen kacagtató és fájdalmasan aktuális darabban a hatalom természetéről.
Csoszogó gondnok
Csoszogó gondnok
Csöpögő csapok, óriási csövek. Lomok, kacatok, elhasznált bútorok borítják a Radnóti Színház színpadát Harold Pinter A gondnok című előadásában. Kálmán Eszter díszlete tulajdonképpen egy rossz, dohos szuterénszerűségre emlékeztet. Alföldi Róbert újabb rendezésében e hétköznapi tér eseményeinek és három lakójának  ̶  egy különös testvérpárnak és egy hisztis, mindent kifogásoló, befogadott idegennek  ̶  lehetünk tanúi és megfigyelői.
A mi Platonovunk, avagy az ígért nagy boldogság
A mi Platonovunk, avagy az ígért nagy boldogság
Csehov e korai darabja olyan, mint Büchner Woyzeckje, egyszerre túl sok és túl kevés, túlburjánzik a szöveg, és valahogy mégsem elég. Olyan, mint az életünk: intenzíven, nagyon él, de nem segít értelmezni önmagát. A Kamrában viszont Radnai Annamária élő és nagyon pontos fordításának köszönhetően, Székely Kriszta rendező és Szabó-Székely Ármin dramaturg kezében egy este alatt A Platonov képes arra, hogy fordítson picit a mi világunkon is – nézzük, és közben ráérzünk arra, hol rontjuk el mi is magunkat, emberi kapcsolatainkat.
Girl power
Girl power
Franciaország széthullott volna, és esetleg egész történelme másképp alakul, ha nincs Jeanne d’Arc, a tizenkilenc éves pásztorlány, aki látomásoktól és hangoktól vezérelve, a jelképévé lett hatalmas lobogóval, egész lényéből jövő lobogással a francia seregek élére állt. Hitet és reményt adott országának, a királyi jutalom mégis elmaradt, sőt az egyház halálbüntetésre ítélte. A Katona József Színházban Garai Judit szövegkönyvével az alkotók arra vállalkoztak, hogy Jeanne d’Arc-ot egy vitrinbe zárva mai szemmel kvázi átvilágítsák, és kiderítsék, mi okozta vesztét. Erre utal a darab alcíme: a jelenidő vitrinében.
Helyspecifikus fuldoklás
Helyspecifikus fuldoklás
A per című regény jó eséllyel eredményezi, hogy az olvasó gondolatait átszövi az idegtépő abszurditás és a groteszk. Tárnoki Márk helyspecifikus rendezésével bebizonyítja, hogy a mű színpadi adaptációja is kiválóan alkalmas a kafkai világ megelevenítésére. Úgy rángatja a nézőket, ahogy kedve tartja, a nézők pedig szófogadóan engedelmeskednek neki, hiszen ők is a szürreális világ áldozataivá válnak. Legalábbis másfél óra erejéig biztosan.
Nincsen sárkány
Nincsen sárkány
A Színművészeti Egyetem Octopus-előadása pont olyan sikeresen tartja egyenlő arányban a humort és a komolyságot, mint a feminin és maszkulin energiákat. A produkciót látva valószínűleg a szerző maga, Weöres Sándor is elismerően tapsolna.
21   22   23   24   25   26   27   28   29 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés