színház / előadás
2006. 12. 06.
„A pokol pedig a földön van, és életnek hívják” – írja Tar Sándor Szürke galamb című kötetében. A Thália Színház Új Stúdiójában a hétvégén ötvenedszer elevenedett meg Háy János ördögjátéka, a földi poklot festő A Pityu bácsi fia, Bérczes László munkája nyomán színházi mennyországgá rendezve.
2006. 12. 05.
„A kétszáz évre előre tervezett életem megint tíz évvel rövidebb lett” – panaszolja kétségbeesetten az előadás egyik szereplője. Irreális élettervek, túlzott önreflexió, soha meg nem valósuló és meg nem valósítható álmok szilánkokra törése a galambszürke halványlila plasztikvilágban.
2006. 11. 29.
Tudom, óvatosan kell bánni a címként felhasznált idézetekkel, főleg, ha ilyen súlyos a konnotációjuk. Azonnal valamilyen mélységesen mély jelentés közepébe ugrunk bele, aztán aggódhatunk, lesz-e fedezete annak a szörnyű mélységnek.
2006. 11. 28.
Vajon előfordult-e, hogy a rengeteget dohányzó Gobbi Hilda a saját cipőjét használta hamutartónak? S hogyan viszonyoljunk a hálátlan utókorhoz, amely csikktemetőnek használja a művésznő lábbelijét?
2006. 11. 23.
Moliére megírta az álszent leleplezését, Parti Nagy pedig a hiszékenyét. A dráma mai üzenete: vegyük észre, hogy nem csak rossz emberek vannak, akiknek mi, „szerencsétlen jók” áldozatul esünk, hanem mi magunk vagyunk okozói saját szerencsétlenségünknek. Aki nem vigyáz, akár így is járhat.
2006. 11. 23.
A Radnóti Színház új bemutatója kétségek között hagyja a nézőt. A Szentistvánnapi búcsú ugyanis leginkább káoszával tüntet: a színészek délszláv, jiddis, görög és még ki tudja milyen dallamokra tántorognak-táncolnak a színen, majd látszólag logika nélkül válnak ki a tömegből.
2006. 11. 22.
Parti Nagy Lajos Tartuffe-átiratának (PNL) egyik vonzereje, hogy könnyedén teremti meg a mai társadalomhoz kapcsolódó asszociációkat. Vas István fordítása (VI) ugyan költőibb és lebegőbb, de kisebb mértékben jellemzi a szereplőket beszédükkel. A PNL szereplői a szó szoros értelmében használják a nyelvet (sőt, egyesek el-), és beszédstílusukkal az „átkos” utáni korszak egy-egy jellemző embertípusát ábrázolják.
2006. 11. 22.
„Ami érdekes, meg van írva minden” – dalolta Lovasi András 2001-ben, aktualizálva a szólást, miszerint: nincsen új a nap alatt. Nincsen olyan téma, amely tetemes intertextus-mennyiség nélkül megírható volna, s így indokolttá válik a visszatérés a gyökerekhez, kézenfekvő a múlt klasszikusaiból meríteni, és azokat újra feldolgozni.
2006. 11. 21.
A Janus Egyetemi Színház szeptember 30-án mutatta be Katona Imre Arisztophanész madarai című darabját. A bemutatót hosszas felkészülés előzte meg: tavaly ősszel tréningek sora vette kezdetét, melyek előkészítették a tél és tavasz határán kezdődött próbaidőszakot. A próbák első etapja május 25-én egy műhelybemutatóval zárult, aztán egy nyári tábor és ősszel újabb három hét megfeszített munka következett. Mindez a szerző, Katona Imre vezényletével zajlott, mert a JESZ őt kérte fel rendezőnek.
