bezár
 

irodalom / könyvfesztivál

Minden egyformán szexi popzene
Hogy feltétlenül szüksége van-e a kortárs költészetnek popzenei csomagolásra a népszerűsítéshez, talán vitakérdés lehet, de az nem, hogy jót tesz neki. A Bookline Kiadó Rájátszás című könyvének megelevenedéseként is felfogható, felolvasásokkal tarkított koncert megmutatta, hogy a slam poetryn és más, műfajközi kísérleteken (könyvtrailereken, kisfilmeken, versperformanszokon) túl a költészet és a popzene párosítása is komoly közönséget vonz.
Alpesi anzix
Világpremiernek is tekinthető, hogy a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatják be a svájci Arno Camenisch Az utolsó cseppig című kötetét. A könyvben szereplő három kisregény, az "alpesi trilógia" ugyanis ilyen formában, egy kötetbe gyűjtve csak magyarul jelent meg, a L’Harmattan kiadó gondozásában, a Valahol Európában sorozat részeként. A kötetet Adamik Lajos fordító, az utószót író Keresztesi József, valamint maga a szerző mutatták be vasárnap délután.
A bűn mellett érvelni
Kultúrtörténeti bogarászás helyett kifejezetten érdekfeszítő eszmecsere kerkedett a Typotex kiadó A hét főbűn című könyvsorozatát bemutató beszélgetésből, amely filozófiai-pszichológiai szempontokat is bőven felvonultatott. A nagyralátó kiadói vállalkozás – mint kiderült – voltaképpen a huszonegyedik századi ember legégetőbb problémáit kutatja, amelyek mai formájukban a bűntudat forrásaként akár betegségekhez is vezethetnek.
Ritka, mint a rózsaszín bárány
Nem tudom, megvenném-e a gyerekeknek a mai gazdag kínálatból éppen ezt a könyvet, hiszen magam nem kedvelem túlságosan a fantasztikus irodalmat, amit kisgyerekeknek írnak, hát még, ha ilyen példázatos módon van előadva. Ugyanakkor elismerem, hogy ez a könyv üde színfolt. Inkább a nyelvileg gazdag, furfangos és humoros könyvek ellenében született. Goda Krisztina Máté Angi ellenpólusa, ha úgy tetszik. A könyvet képi világa, és nagyon tudatos tanítási/felszabadítási vágya különlegessé teszi.
Egy interjú lehetősége – Michel Houellebecq-kel
Mint egykori szerkesztője és rajongója minden azonnal felmerülő lehetetlenség ellenére igent mondtam arra az abszurd felkérésre, hogy interjút készítsek Michel Houellebecq-kel. Mert: ad egy, el sem fog jönni; ad kettő, ha mégis eljön, akkor nem fogja tudni végigcsinálni a díszvendégséggel járó megpróbáltatásokat, vagy ha mégis, semmi nem fog kisülni az interjúkból. Az első kettőre rácáfolt a Goncourt-díjas szerző, én kérek elnézést. Az interjúkat meg majd puzzle-ként összerakjuk. Tizenöt percet kaptam Houellebecq-kel interjúzni, ami azért is elégtelen volt, mert voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, akár beszélgetéssé is fajulhat kettőnk találkozása, természetesen Houellebecq-i értelemben.
Videóösszefoglaló a Könyvfesztivál vasárnapjáról
Tudta Ön, hogy a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon vasárnap költészetet hallhattunk popritmusban, átadták az Egon-díjat, például Böszröményi Gyula és Krasznahorkai László dedikált, majd összegyűltek a születésnapos írók-költők a Millenárison? Ha lemaradt, itt megtekintheti.
Szárnyakkal és patákkal a diabétesz jobb megértéséért
Magyarországon az elmúlt húsz évben megduplázódott a cukorbeteg gyermekek száma, de sajnos még a mai napig is bizonytalansággal, előítélettel és félelemmel közelítenek a diabéteszes csöppségekhez. Finy Petra Szárnyak és paták című műve azért is olyan nagyszerű, mert megvilágítja, hogy mit jelent a gyerekkori cukorbetegség és segíti az előítéletek lebontását.
Balkán: a szétesésen túl
Az ex-jugoszláv kulturális közeg nemcsak a vajdasági magyar írók miatt lehet fontos számunkra, de az időben és térben hozzánk legközelebb zajlott népirtások, etnikai konfliktusok traumájához való hozzáférés miatt is: a délszláv háborúk öröksége ott kísért ebben a rendkívül izgalmas irodalmi-művészi zónában.
Ilyenkor már óvodás vagyok
A slamrajongóknak magától értetődően kötelező kuriózum, a slamszkeptikusoknak reménykeltő kísérlet a Janikovszky Éva emlékére rendezett slam, amely azt a kérdést szegezte a közönségnek, hogy hogyan lehet összekapcsolni a gyermeki nézőpontot, különösen a Janikovszky-mesék hangulatát a slam egy jól körülírható szubkultúrát megjelenítő, de mégis sokféle hangot magába fogadó stílusával.
A tragikumról kevéssé tragikusan
Ungvári Tamás legújabb kötete korábbi munkájának egy újragondolt változata, amiben a tragédia lényegét kívánja megfejteni. A könyvbemutatón Karafiáth Orsolya a szerzőt az átdolgozás okáról és a mű keletkezéséről faggatta, de a sok anekdotának köszönhetően megtudtuk azt is, hogy Ungvári hogyan gondolkodik a drámáról és annak jövőjéről.
35   36   37   38   39   40   41   42   43 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés