irodalom / tudósítás
2012. 11. 27.
Amikor még hét előtt pár perccel is hiába fordulgattam hátra, nézelődtem oldalra, és nem volt sehol, azt hittem, úgy fog kezdődni, mint ahogy az egyik verse végződik, este / sokat kések majd vélhetőleg, / leragadok egy erdő mellett. Aztán megjött, csúszás nem lett, kiderült, hogy nem erdő volt. Kairos című legújabb kötetéről Marno Jánossal Földényi F. László irodalomtörténész beszélgetett Reményi József Tamás, a Palatinus Kiadó főszerkesztője társaságában a Nyitott Műhelyben 2012. november 21-én.
2012. 11. 26.
Azt hiszem nem is lehetett volna jobb befejezése ennek a rendezvénynek, amely fiatalos, lendületes és közeli volt, s amelynek köszönhetően többet megtudtam Kemény Istvánról, mintha egész este kérdezgették volna. Mert ha az embert a tettei, akkor a költőt a versei beszélik el a legjobban, s nem is kell ennél több.
2012. 11. 26.
Sokan sokféleképpen írtak már a holokausztról, azonban Kékesi Zoltán Haladék című írása különösen egyedi módon közelít a problémához, amikor azt kezdi el vizsgálni, hogyan jelenik meg a holokauszt-emlékezet a kétezres évek művészetében. A kötet hiánypótló mű, hiszen meglehetősen új oldalról közelít a holokauszt problémájához: más szempontokat vizsgál és más kérdéseket feszeget, mint a korábban megjelent holokauszt-írások.
2012. 11. 26.
Szeretem azokat az ifjúsági regényeket, melyek túl tudnak lépni a illuzionisztikus ábrázolásmódon és azon, hogy mindent idealizáljanak. A könyveket, melyek megpróbálják a kamaszokat átlendíteni a nehéz helyzeteken, saját problémájukon anélkül, hogy didaktikussá válnának. A könyveket, melyek őszintén szólnak a fiatalokhoz. Szécsi Noémi legújabb könyve, a Mandragóra utca 7. pedig pontosan ilyen: hiteles, hétköznapi, rengeteg ironikus betéttel fűszerezve.
2012. 11. 19.
Ismét nagyon széleskörű közönséget bevonzó őszművészeti rendezvényt szerveztek a Rohamban, ezúttal az Írószövetség Avantgárd Szakosztályával közösen. Már az is remekül hangzik, hogy létezik egy ilyen szakosztály, arról nem is beszélve, hogy Hang, költészet és közösség az új évezredben címen konferenciát is szerveztek, amelynek záró eseményeként zajlott a különböző performatív költői műfajokat felvonultató koncert.
2012. 11. 17.
Az érzelmek pusztító erejét a versben nyugodtan csodálni jöttünk mindannyian. Nem nyugalom lett, finom izgalom volt, csöndek utáni egymás nyakába lélegzés, és felborzolódott pihék a tarkón. Kemény István olvasott A királynál című új könyvéből, mintha nem is olvasna, csak súgna valami titkot. A Királynál megállt, Király Levente kérdéseinél, és válaszolt halkan, mosolyogva. Kötetbemutató, beszélgetés, 2012. november 12-én este nyolctól a Nyitott Műhelyben. Zenélt a Triginta Percussion.
2012. 11. 14.
Hartay Csaba legújabb verseskötete, A jövő régészei november 9-én került bemutatásra a Kalicka Bistróban, az érdeklődő olvasók és barátok népes társaságában. A kötet a 2008-as Nyúlzug óta írt és publikált verseket foglalja magába, amelyek mostanra értek koherens kötetté. A Kalicka, könyvbemutatók jól ismert helyszíne, ezúttal szinte zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik egy valóban kivételes hangulatú est részesei lehettek.
2012. 11. 13.
Újabb állomásához érkezett el a Vagány históriák: Bach Máté kortárs magyar költőkről készített fotósorozatát ez alkalommal gitárjátékkal és felolvasással egybekötött vetítés során tekinthettük meg. A Bálint Galéria Sörözőben megrendezett esemény egy kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, ahol az irodalom és a gazdaság viszonyát és lehetséges kapcsolódási pontjait kívánták értelmezni a meghívott vendégek.
2012. 11. 11.
Némi rossz előérzet és fenntartások kíséretében léptem be a Duna Palota kapuján, attól tartva, hogy itt jóllakott sznobok versengenek majd egymás közt, melyikük fog nagyobb sóhajtásba, a hajléktalanok kezébe pénzt soha nem csúsztató, megjátszott együttérzésbe. Tévedtem. Számtalan felolvasás közül, legyen az irodalmi vagy bármilyen, ez az est volt az egyik leginspirálóbb és legjobb, ahol nem éreztem azt, hogy feleslegesen ülök itt, hogy csak a drága időt töltöm el értelmetlenül. Sznoboknak nem volt nyoma. Érdek nélkül volt itt mindenki. Tévedtem, tévedtem, tévedtem. Örülök, hogy tévedtem.
2012. 11. 07.
A második világháború traumája még ma is elevenen hat: a kulturális emlékezet részét képezik a munkatáboros események, a holokauszt és a tömeges népirtás. A szörnyűségek ellenére mégis maradtak olyanok, akik a lehetetlen körülmények között képesek voltak reménykedni és várni egy jobb jövőt. Ez a fajta bizakodás hatotta át azokat a leveleket is, melyeket Fábri Ferenc édesanyja és édesapja váltottak egymással. Fábri Ferenc már régóta könyvvé kívánta rendezni ezeket az írásokat, az idei évben pedig sikerült e tervét valóra váltania, így most már mi is kezünkbe vehetjük a Levelek 1944-ből című művet.
