bezár
 

irodalom / tudósítás

A két Hanula Zsolt, a foci és az irodalom
A beharangozót ügyesen kitalálták: Hanula Zsolt könyvéről Hanula Zsolt beszélget a szerzővel. Szóval ez egy skizofrén srác tébolyult magánszáma lesz? Kiderül, hogy nem, Hanula Zsoltból kettő van, így már van értelme a közönség előtti párbeszédnek, ráadásul a rádiós Kovács Gellért is melléjük ül, hogy részleteket olvasson fel a regényből. Tehát lényegében hagyományos könyvbemutatóról van szó, de akkor is ügyesen kitalálták.
Szűk élettérben játszódó hepajnovellák
Az ImPulzus 29. estjén Hartay Csaba első regénye került terítékre: Pethő Anita, Szűcs Teri, Borsik Miklós és Fehér Renátó beszélgetésében leginkább a történet behatárolt tere és ideje, a mű zárványszerűsége került előtérbe, de szó esett arról is, hogy mennyiben tekinthetjük nemzedéki regénynek a Lerepül a hülye fejetek című szöveget és egyáltalán: regényről van-e szó?
Lírai tömörség avagy a gyermekek bölcsessége
Kiss Ottó októberben lett ötvenéves, így kissé megcsúszva ugyan, de az ötödik ikszét november 13-án, a magyar nyelv napján a patinás Százéves Cukrászdában is megünnepelhette. Elek Tibor, a Bárka szerkesztője beszélgetett vele.
Tökéletesen idegen részek
Egy térben és időben határtalan, történelem és politika utáni világ. Benne a társadalom a természetnek egy eleme, s nincs helye humanizmusnak, gyengédségnek, vagy annak a szónak, hogy sajnos. Így ismerjük ma Bodor Ádám novelláinak világát. De vajon mindig ilyen volt? S ha nem, mi volt előtte, s mikor lett olyan, amiként ma ismerjük? A legutóbbi Előhívás Bodor Ádám pályakezdésével foglalkozott.
Progresszív könyvbemutató a Gellértben
Karafiáth Orsolyától egyáltalán nem idegenek a rendkívüli dolgok: kivételes jelenség ezerszínű parókáival, feltétlen odafigyelést igénylő személyiségével és kifordított humorával. Meg sem lepődünk tehát, amikor legújabb könyvének bemutatóján is hátat fordít a konvencióknak, és Gesamtkunstwerk típusú performansszá sűríti az eseményt.
Házibuli a temetőben
Az emberek többsége általában csak halottak napján vagy szerettei halálának évfordulója alkalmából látogat el egy temetőbe. Klasszikus városnézés vagy laza őszi séta célpontjaként kevesen, péntek esti házibuli helyszíneként meg még kevesebben gondolnak erre a helyre. Temetőbe zenés-irodalmi programot és kiállításmegnyitót szervezni szokatlan. Mondhatnánk, hogy morbid, de inkább azt mondjuk, hogy izgalmas.
Csodás album – katartikus olvasmány
Hogyan sétálhat egy szerző a saját könyvbemutatóján a Parnasszuson vagy a Földi paradicsomban? Miért mutat be csak nagyon kevés szakértő által ismert szövegeket? Hogyan válik egy részben művészettörténeti album egy regényíró életművének szerves részévé? Mindez kiderült a Budapesti Olasz Kultúrintézetben, Umerto Eco legújabb könyvének a bemutatóján.
Egy lélektanilag fontos pillanat
Nemcsak városi legendák, bizonytalan szemtanúi visszaemlékezések, hanem rendőrségi jegyzőkönyvek is tanúsítják, hogy 1954-ben az elvesztett labdarúgó világbajnoki döntő után zavargások voltak Budapest utcáin. A történet azonban mégis hihetetlennek tűnik. Az ezzel kapcsolatos kételyekről, a meglepetéssel szolgáló múltról, s nem utolsó sorban futball és forradalom kapcsolatáról esett leginkább szó Benedek Szabolcs Focialista forradalom című regényének bemutatóján is.
Fák, virágok, autóbusz-menetrend
Ha már mindent megírtunk a halálról, írhatunk akár az autóbusz-menetrendekről is. A Roham Bárban, a József Attila Kör szervezésében a kötet előtt álló Németh Bálint mutatkozott be. A szerző tervezett első, Kiküszöbölés című könyvéről, hiányról és halálról beszélgetett Ijjas Tamással.
Az író saját álneveitől is tanul
Mit taníthat egy írónak egyetlen saját írói álneve? És egyszerre tizenkettő? Miért olyan nehéz kizárólag a mában játszódó történeteket írni? És a nők tényleg egy másik bolygóról jöttek? Forgách András nemrég megjelent 12 nő voltam című kötetéről Závada Péter beszélgetett a szerzővel a Pepita Oféliában.
72   73   74   75   76   77   78   79   80 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés