irodalom / tudósítás
2013. 11. 21.
Egy térben és időben határtalan, történelem és politika utáni világ. Benne a társadalom a természetnek egy eleme, s nincs helye humanizmusnak, gyengédségnek, vagy annak a szónak, hogy sajnos. Így ismerjük ma Bodor Ádám novelláinak világát. De vajon mindig ilyen volt? S ha nem, mi volt előtte, s mikor lett olyan, amiként ma ismerjük? A legutóbbi Előhívás Bodor Ádám pályakezdésével foglalkozott.
2013. 11. 19.
Karafiáth Orsolyától egyáltalán nem idegenek a rendkívüli dolgok: kivételes jelenség ezerszínű parókáival, feltétlen odafigyelést igénylő személyiségével és kifordított humorával. Meg sem lepődünk tehát, amikor legújabb könyvének bemutatóján is hátat fordít a konvencióknak, és Gesamtkunstwerk típusú performansszá sűríti az eseményt.
2013. 11. 19.
Az emberek többsége általában csak halottak napján vagy szerettei halálának évfordulója alkalmából látogat el egy temetőbe. Klasszikus városnézés vagy laza őszi séta célpontjaként kevesen, péntek esti házibuli helyszíneként meg még kevesebben gondolnak erre a helyre. Temetőbe zenés-irodalmi programot és kiállításmegnyitót szervezni szokatlan. Mondhatnánk, hogy morbid, de inkább azt mondjuk, hogy izgalmas.
2013. 11. 19.
Hogyan sétálhat egy szerző a saját könyvbemutatóján a Parnasszuson vagy a Földi paradicsomban? Miért mutat be csak nagyon kevés szakértő által ismert szövegeket? Hogyan válik egy részben művészettörténeti album egy regényíró életművének szerves részévé? Mindez kiderült a Budapesti Olasz Kultúrintézetben, Umerto Eco legújabb könyvének a bemutatóján.
2013. 11. 18.
Nemcsak városi legendák, bizonytalan szemtanúi visszaemlékezések, hanem rendőrségi jegyzőkönyvek is tanúsítják, hogy 1954-ben az elvesztett labdarúgó világbajnoki döntő után zavargások voltak Budapest utcáin. A történet azonban mégis hihetetlennek tűnik. Az ezzel kapcsolatos kételyekről, a meglepetéssel szolgáló múltról, s nem utolsó sorban futball és forradalom kapcsolatáról esett leginkább szó Benedek Szabolcs Focialista forradalom című regényének bemutatóján is.
2013. 11. 18.
Ha már mindent megírtunk a halálról, írhatunk akár az autóbusz-menetrendekről is. A Roham Bárban, a József Attila Kör szervezésében a kötet előtt álló Németh Bálint mutatkozott be. A szerző tervezett első, Kiküszöbölés című könyvéről, hiányról és halálról beszélgetett Ijjas Tamással.
2013. 11. 14.
Mit taníthat egy írónak egyetlen saját írói álneve? És egyszerre tizenkettő? Miért olyan nehéz kizárólag a mában játszódó történeteket írni? És a nők tényleg egy másik bolygóról jöttek? Forgách András nemrég megjelent 12 nő voltam című kötetéről Závada Péter beszélgetett a szerzővel a Pepita Oféliában.
2013. 11. 13.
A feminista irodalomkritika szerint elkerülhetetlenné vált biografikus olvasat kapcsán automatikusan gondolhatnánk azt Mán-Várhegyi Rékáról, hogy valamikor túlsúlyos volt, Tóth Marcsi szerint pedig az olvasó megérzi, ha smúzol vagy hazudik. A Rovarokkal suttogó sorozat 8. Estjén Borsik Miklós beszélgetett a két fiatal novellistával a Macska Miauban, 2013. november 5-én.
2013. 11. 13.
Elég baj az, ha a negatív kritika alapja, hogy mutánsok nem fejlődhetnek ki 20 év alatt – hallhattuk a Fogasházban 2013. november 8-án este. A Metró-könyvek szerzője, Dmitry Glukhovsky Magyarországon járt, a moszkvai metróhoz kapcsolódó élményeiről és a klasszikus orosz irodalomhoz való viszonyáról Turi Márton kritikus kérdezte, M. Nagy Miklós pedig tolmácsolt.
2013. 11. 12.
Sándor Erzsi volt már színész, rádiós és újságíró, de közben folyamatosan anyaként is helyt kellett állnia, méghozzá “nehezített terepen": látó lánya mellett vak fiát is be kellett vezetnie az életbe, és teljes értékű embert kellett belőle formálnia. A Szegény anyám, ha látnám című, első könyvében bemutatja, hogyan lesz vak gyermekéből szabad, bátor és önálló srác.
