bezár
 

irodalom / tudósítás

Csodás album – katartikus olvasmány
Hogyan sétálhat egy szerző a saját könyvbemutatóján a Parnasszuson vagy a Földi paradicsomban? Miért mutat be csak nagyon kevés szakértő által ismert szövegeket? Hogyan válik egy részben művészettörténeti album egy regényíró életművének szerves részévé? Mindez kiderült a Budapesti Olasz Kultúrintézetben, Umerto Eco legújabb könyvének a bemutatóján.
Egy lélektanilag fontos pillanat
Nemcsak városi legendák, bizonytalan szemtanúi visszaemlékezések, hanem rendőrségi jegyzőkönyvek is tanúsítják, hogy 1954-ben az elvesztett labdarúgó világbajnoki döntő után zavargások voltak Budapest utcáin. A történet azonban mégis hihetetlennek tűnik. Az ezzel kapcsolatos kételyekről, a meglepetéssel szolgáló múltról, s nem utolsó sorban futball és forradalom kapcsolatáról esett leginkább szó Benedek Szabolcs Focialista forradalom című regényének bemutatóján is.
Fák, virágok, autóbusz-menetrend
Ha már mindent megírtunk a halálról, írhatunk akár az autóbusz-menetrendekről is. A Roham Bárban, a József Attila Kör szervezésében a kötet előtt álló Németh Bálint mutatkozott be. A szerző tervezett első, Kiküszöbölés című könyvéről, hiányról és halálról beszélgetett Ijjas Tamással.
Az író saját álneveitől is tanul
Mit taníthat egy írónak egyetlen saját írói álneve? És egyszerre tizenkettő? Miért olyan nehéz kizárólag a mában játszódó történeteket írni? És a nők tényleg egy másik bolygóról jöttek? Forgách András nemrég megjelent 12 nő voltam című kötetéről Závada Péter beszélgetett a szerzővel a Pepita Oféliában.
Botero szobrai életre keltek
A feminista irodalomkritika szerint elkerülhetetlenné vált biografikus olvasat kapcsán automatikusan gondolhatnánk azt Mán-Várhegyi Rékáról, hogy valamikor túlsúlyos volt, Tóth Marcsi szerint pedig az olvasó megérzi, ha smúzol vagy hazudik. A Rovarokkal suttogó sorozat 8. Estjén Borsik Miklós beszélgetett a két fiatal novellistával a Macska Miauban, 2013. november 5-én.
A farmeres Dosztojevszkij
Elég baj az, ha a negatív kritika alapja, hogy mutánsok nem fejlődhetnek ki 20 év alatt – hallhattuk a Fogasházban 2013. november 8-án este. A Metró-könyvek szerzője, Dmitry Glukhovsky Magyarországon járt, a moszkvai metróhoz kapcsolódó élményeiről és a klasszikus orosz irodalomhoz való viszonyáról Turi Márton kritikus kérdezte, M. Nagy Miklós pedig tolmácsolt.
Életrevalóvá tenni, életrevalóvá lenni
Sándor Erzsi volt már színész, rádiós és újságíró, de közben folyamatosan anyaként is helyt kellett állnia, méghozzá “nehezített terepen": látó lánya mellett vak fiát is be kellett vezetnie az életbe, és teljes értékű embert kellett belőle formálnia. A Szegény anyám, ha látnám című, első könyvében bemutatja, hogyan lesz vak gyermekéből szabad, bátor és önálló srác.
Murakami világa egyre zártabbá válik
Igazán különleges helyzetben vannak a magyar Murakami-rajongók, hiszen ők már november 6-tól kézbe vehetik az író új regényének magyar fordítását, míg a többi európai fiatalnak egy évet kell várnia, hogy saját nyelvén is olvashassa A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei című kötetet.
Báthory Anna története a szarvaspörkölt felett
Terebélyes asztalt ülünk körbe, pálinkával kínálnak, a konyhából kellemesen gőzölgő illatok sokasága belengi a teret. Sulyok Miklós gasztronómiai birodalmában járunk, ám ez alkalommal a fogások mellé könyvbemutatót is tálalnak: Ugron Zsolna legújabb kötetének példányai tornyosulnak az asztal közepén.
A polaroid túl retrós
Szőcs Petra nem érzi kínosnak a saját verseit, de ha sokadjára olvassa fel őket, az már rossz – mondta Kétvízköz című kötetének bemutatóján a Nyitott Műhelyben, 2013. október 29-én. Nyáry Krisztián számokról, otthonról, utcákról és házakról is beszélgetett vele.
68   69   70   71   72   73   74   75   76 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés