irodalom / tudósítás
2013. 11. 30.
Az első Critica Nova-estet Szegeden november 19-én a Milleniumi Kávéházban tartották, a beszélgetés a Szép versek kánonhoz való viszonya köré épült. A kerekasztal résztvevői Szegő János, Bíró-Balogh Tamás, Boldog Zoltán, Sörös Erzsébet Borbála, Molnár H. Magor, valamint Pál Sándor Attila voltak.
2013. 11. 29.
Az irodalmi életnek mindig voltak és lesznek szervezői, akik kitartásukkal, tudásukkal képesek összefogni az irodalmat, az alkotókat és a közönségüket. Ilyen személy volt Molnár Ferenc lánya, Sárközi Márta a második világháború után. A Hadik Irodalmi Szalon harmadik születésnapi estjén ő és édesapja emlékét idézte meg Sárközi Mátyás, Lator László és Piros Ildikó.
2013. 11. 27.
A szegedi TNT (Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport) szeptember 27-én és 28-án kilencedik alkalommal rendezte meg az Interdiszciplináris Gender Konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Dr. Forgách Tamás, a Bölcsészkar dékánhelyettese megnyitó beszédében kiemelte, hogy reméli, a konferencia nem csak a szakmai szféra, de a közgondolkodás alakításában is szerephez jut.
2013. 11. 26.
Időről-időre felmerül a kérdés, egy írónak mennyiben és milyen módon kell részt vennie saját alkotása reklámozásában. Milyen a megírt szövegen túli plusz szolgáltatást kell nyújtania annak érdekében, hogy ezáltal nagyobb figyelem vetüljön műveire is. Szécsi Noémi Gondolatolvasó című könyvének bemutatóján egy igazán üdítő pozitív példát láthattunk erre.
2013. 11. 24.
A beharangozót ügyesen kitalálták: Hanula Zsolt könyvéről Hanula Zsolt beszélget a szerzővel. Szóval ez egy skizofrén srác tébolyult magánszáma lesz? Kiderül, hogy nem, Hanula Zsoltból kettő van, így már van értelme a közönség előtti párbeszédnek, ráadásul a rádiós Kovács Gellért is melléjük ül, hogy részleteket olvasson fel a regényből. Tehát lényegében hagyományos könyvbemutatóról van szó, de akkor is ügyesen kitalálták.
2013. 11. 23.
Az ImPulzus 29. estjén Hartay Csaba első regénye került terítékre: Pethő Anita, Szűcs Teri, Borsik Miklós és Fehér Renátó beszélgetésében leginkább a történet behatárolt tere és ideje, a mű zárványszerűsége került előtérbe, de szó esett arról is, hogy mennyiben tekinthetjük nemzedéki regénynek a Lerepül a hülye fejetek című szöveget és egyáltalán: regényről van-e szó?
2013. 11. 21.
Kiss Ottó októberben lett ötvenéves, így kissé megcsúszva ugyan, de az ötödik ikszét november 13-án, a magyar nyelv napján a patinás Százéves Cukrászdában is megünnepelhette. Elek Tibor, a Bárka szerkesztője beszélgetett vele.
2013. 11. 21.
Egy térben és időben határtalan, történelem és politika utáni világ. Benne a társadalom a természetnek egy eleme, s nincs helye humanizmusnak, gyengédségnek, vagy annak a szónak, hogy sajnos. Így ismerjük ma Bodor Ádám novelláinak világát. De vajon mindig ilyen volt? S ha nem, mi volt előtte, s mikor lett olyan, amiként ma ismerjük? A legutóbbi Előhívás Bodor Ádám pályakezdésével foglalkozott.
2013. 11. 19.
Karafiáth Orsolyától egyáltalán nem idegenek a rendkívüli dolgok: kivételes jelenség ezerszínű parókáival, feltétlen odafigyelést igénylő személyiségével és kifordított humorával. Meg sem lepődünk tehát, amikor legújabb könyvének bemutatóján is hátat fordít a konvencióknak, és Gesamtkunstwerk típusú performansszá sűríti az eseményt.
2013. 11. 19.
Az emberek többsége általában csak halottak napján vagy szerettei halálának évfordulója alkalmából látogat el egy temetőbe. Klasszikus városnézés vagy laza őszi séta célpontjaként kevesen, péntek esti házibuli helyszíneként meg még kevesebben gondolnak erre a helyre. Temetőbe zenés-irodalmi programot és kiállításmegnyitót szervezni szokatlan. Mondhatnánk, hogy morbid, de inkább azt mondjuk, hogy izgalmas.
