irodalom / tudósítás

Sűrű nap volt a hetedik, a szokásostól eltérően a délelőtti szemináriumot nem két, hanem három programpont követte – az alkotó tehát nem pihent. A kortárs magyar elbeszélő prózával foglalkoztunk, és Krasznahorkai László történetei koronázták meg az estét.

A magyar könyvhéttel egy időben zajlik Párizsban a költészet könyvhete. A speciális könyvhét a huszadik század nyolcvanas éveinek elején a Jean-Michel Place kiadó kezdeményezésére jött létre. Minden évben megrendezik, tavasz vége, nyár eleje környékén. Helyszíne állandó, a könyvsátrak a Saint-Sulpice teret foglalják el. Több mint kétszáz, zömében kis, független – nem csak francia – kiadó állít ki, csak versesköteteket és művészkönyveket, illetve költészeti folyóiratokat.

A magyar költészeti kultúrában a kelleténél nagyobb presztízsre tett szert a kötött forma, sokan a költői mesterség belépőjeként tekintenek rá, pedig, állítja Mészáros Sándor, ideje lenne túltenni magunkat ezen az ósdi, nyugatos beidegződésen. Bajtai szövegei alapvetően rím- és formakerülő szövegek, azonban a szerző szerint a szabadverses szerveződés nem zárja ki teljesen a prozódiai és egyéb formai elemek jelenlétét.

A 2014-es prágai könyvvásár díszvendége Magyarország volt. A központi térben felépített standon a magyar irodalmat, írókat, költőket bemutató embernagyságú fotókon Móricz, Kosztolányi, Juhász Gyula néztek szembe a látogatókkal. A programok meghívottjai a kortárs és a közelmúlt irodalmát is megjelenítő alkotók: Háy János, Spiró György, Esterházy Péter, Vörös István voltak, de a populárisabb regiszter is jelen volt Mautner Zsófia gasztronómiai bemutatója révén.

Péntek délután a Kőleves Vendéglő kertre nyíló különtermében mutatták be egy sajtóuzsonnán a Jelenkor Kiadó Ünnepi Könyvhétre megjelenő újdonságait. A jelen nem lévő szerzők köteteiről Csordás Gábor beszélt, a két jelenlévő szerző, Baranyai László és Sárközi Mátyás pedig maguk igyekeztek felkelteni könyveik iránt a sajtó képviselőinek érdeklődését.