bezár
 

irodalom / tudósítás

"Tupí or not tupí": kannibalizmus és világirodalom
P { margin-bottom: 0.08in; }A:link { }David Damrosch, a Harvard Egyetem professzora tartott angol nyelvű előadásokat és szemináriumokat március 12-től 14-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A világirodalom egyik legjelentősebb kortárs koncepcióját kidolgozó professzor az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék, valamint az Angol-Amerikai Intézet meghívására érkezett Budapestre.
Kukorelly mint zoon politikon
Ezerféle identitása nagyszerűen elvan egymás mellett: a folyamatosan át- és újraíró költő, a focit szenvedélyesen művelő, a női szív rejtelmeit kutató, illetve a mindent szépnek látó, mindent remélni tudó hedonista is Kukorelly Endre maga. Néhány éve az LMP képviselőjeként egy újabb szereppel vált azonossá: a világot rendbe tenni akaró politikuséval. Országházi divatok címet viselő legújabb kötetében ezt az énjét (is) hagyja szóhoz jutni.
Megváltás és katarzis nélkül
Amikor pár hónappal ezelőtt útjára indult a POPJAK sorozat, a házigazda Sepsi László egyik fontos célnak tekintette a populáris irodalom iránt érdeklődő olvasók és a JAK-hoz (is) kötődő írók, költők, irodalmárok jelképes egy asztalhoz ültetését. Ám arról eddig nem nagyon volt szó, hogy a populáris irodalmi alkotásokat és a klasszikus értelemben vett magaskultúra egyes jelenségeit hogyan lehet a legtermészetesebben egyazon értelmezői térben kezelni.
Sport pour l’art
Sokakban él egyfajta sztereotípia az elefántcsonttoronyban élő művészről, aki életét teljes mértékben az alkotásnak szentelő, befelé figyelő individuum, aki egyáltalán nem test-felelős, sőt mélyen megvet mindent, ami a külsőre irányul. Azonban ez a vélemény egyáltalán nem nem állja meg a helyét a XXI. században: a Prae és prae.hu “sportos" beszélgetése is a művészet és a sport kapcsolata mellett érvelt.
Északi bilincsek
A könyv fülszövegében olvasható életrajz önmagában is izgalmas: egy norvég születésű íróról van szó, aki egy jehovista közösségben nevelkedett, majd Dániába költözött, ahol a mai napig él és alkot. Közben éveket töltött el Grönlandon is, ápolóként és drogfüggőként. Könyvének főhőse, ha nem is ugyanilyen, de hasonló utat jár be, csak éppen néhány évszázaddal korábban teszi ezt. Kim Leine regényét, A Végtelen-fjord prófétáit a Toldi Moziban mutatták be.
Neve is van: Budapest
Budapest nőváros, Kőrösi Zoltán szerint egy hervadófélben szomorkodó asszony, aki időnként a sminkkészlethez nyúl, s megrázza magát. Aki még ma is bontja a virágait és a világ legszebb lányainak szolgál otthonául. A Hadik Irodalmi Szalon nőnapi különkiadásán Budapest nőisége és a benne lüktető energiák mellett beszélgettek az itt élő nőkről is, akik élettel és energiával töltik meg a fővárost.
Emancipáló irónia
A budapesti Hadik kávézóban tartott bemutató után március 6-án Szegedre érkezett A harmadik híd, Szilasi László második regénye. A Grand Caféban végre teltház volt, sokan pótszékeken vagy a földön ültek. A szerzővel, ahogy a Hadikban is, Darvasi Ferenc szerkesztő beszélgetett.
Kocsmológia és önirónia
Székesfehérvárról érkeztek Budapestre, a Roham Bárba. Együtt utaztak. Az egymásnak címzett "hogy utaztál?" kérdések így evidens módon az előadás részei. Közönség előtt játszanak kérdezz-feleleket, nagyjából sejtve tehát a válaszokat, közben fel is olvasnak ezt-azt. Czinki Ferenc "kocsmológus" és Pallag Zoltán "író-olvasó-találkozó" hangulatosnak ígérkező közös estet hozott össze.
Posztdramatikus poézis
A Magritte-sziget Beszédes István hatodik verseskötete, 2013-ban jelent meg a szerző által alapított és működtetett zentai zEtna Kiadónál. Tavaly a helyi, vajdasági bemutatók mellett Szilasi László és Berényi Emőke vezették a könyvheti zEtna-kötetek, többek között a Magritte-sziget szegedi bemutatóit, most Orcsik Roland beszélgetett a szerzővel február 18-án a Grand Caféban.
Vietnámi veterán egy indián rezervátumból
Indián költővel Magyarországon találkozni kuriózum. Az Egyesült Államok nagykövetsége és az Új Forrás folyóirat közösen szervezte meg, hogy Jim Northrup néhány helyszínen, többek között az Írók Boltjában is felléphessen, felolvasva néhány szöveget az itthon megjelent Nagy Kis-Madár című kötetéből, mesélve egy rezervátum mindennapjairól, a vietnámi háborúról és a háború utáni életről.
63   64   65   66   67   68   69   70   71 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés