irodalom / tudósítás
2014. 10. 08.
Úgy tűnik, a József Attila Kör Impulzus című kritikai beszélgetősorozata visszatalált a műértelmezés gyakorlatához, melyet ha jól végeznek művelői, amúgy szükségszerűen felvet a közösség életét érintő kérdéseket is - mindenféle erőltetettség nélkül. A sorozat az új évadban a néhány hónapja elhunyt Borbély Szilárd műveit olvassa újra, elsőként az Egy gyilkosság mellékszálai (Kortárs, 2008) című kötetet.
2014. 10. 08.
2014.10.02., Budapest, Élesztő, nem sokkal este hét előtt. Tudtuk, hogy sokan lesznek. „Vagy egy millióan nem fértek be!“ – mondta egy nő a terem hátuljából. Az udvarról valaki bekopogott az ablakon, Mi zajlik ott lent, kérem?, a poros ablaküvegre egy nagy kérdőjelet rajzolt, kortyolt a sörébe, majd barátai gyorsan elrángatták onnan.
2014. 10. 04.
Törvénykezési és intézkedési javaslatcsomagot terjesztett a döntéshozók elé a héten a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. A tervezet alapját képező hat pontot pénteken ismertete Kocsis András Sándor, az Egyesülés elnöke és Zentai Péter László igazgató a Fészek Klubban egy sajtótájékoztató keretében.
2014. 10. 03.
Ajándék ez a nap - hallom a hátam mögül az ebédszünetben, valószínűleg az őszi kellemes, szabadba csábító napsütésre értve. Alig egy órával később újra csak elhangzik az ajándék szó, amikor már Károlyi Csaba kérdezgeti Nádas Pétert a konferenciateremben, többek között arról, hogy valójában amit a műfordítók az elmúlt másfél nap alatt problémaként felemlegettek, más megközelítésből igazából nem inkább ajándék-e.
Beszámoló a műfordító konferencia második napjáról.
2014. 10. 02.
Szeptember 16-án mutatták be a Rohamban a Műút új, augusztusi számát, az est a művészeté volt a rajta kívülről érkező reflexió hanyagolásával, s jó is volt így a töménység. Borsos Lőrinc jelenléte gondoskodott az esetleges „parnasszista” hangulat eloszlatásáról is: az estet a 2008 óta alkotó fiktív − Borsos János és Lőrinc Lilla “gyermekeként”, brandjeként született − művész gyakran politikai vonatkozással is rendelkező, s a lapszámot díszítő munkáiból való vetítés kísérte.
2014. 10. 02.
Azt eddig is tudhattuk jól, akár kívülállóként is, hogy a műfordítói munka messze nem olyan könnyű, mint amilyennek elsőre látszik. Mi történik azonban egy olyan monumentális alkotás idegen nyelvre ültetése esetében, mint Nádas Péter Párhuzamos történetek című regénye? Milyen szellemi és lelki kihívásokkal kell a fordítóknak megküzdeniük? Ki milyen tapasztalattal bír e téren és milyen tanácsot tud adni azok számára, akik még csak a munka elején járnak? Erről szólt a Magyar Fordítóház Alapítvány által szervezett kétnapos, A párhuzamosság szédülete címet viselő konferencia Balatonfüreden.
2014. 09. 25.
Türelmetlenül várom, hogy a Katonában végre rendesen beinduljon az új évad, hogy a nagy kedvenceimet ezredjére is újranézhessen, illetve, hogy újabbakat fedezzek fel magamnak, amíg azonban ezek után vágyódom, addig a színház más csemegékkel kárpótol - legutóbb például felolvasóesttel, melyen Charles Bukowski, Chuck Palahniuk és Irvine Welsh műveit Kocsis Gergely, Borbély Alexandra és Keresztes Tamás szólaltatták meg.
2014. 09. 22.
Jobban belegondolva, nem is történhet másként, minthogy a beszélgetés újra és újra visszatér a kétnyelvűségre és a nyelvváltás problémáira. Valahogy mindig útba esik egy fél mondatnyi megjegyzés ezzel kapcsolatban, s valószínűleg a közönség is erre kíváncsi a legjobban. Hiszen itt van egy Sopron mellől származó nő, "a mi lányunk", aki német nyelvű íróként vált sikeres és elismert alkotóvá. És most ellátogat Budapestre, mert a Német Könyvdíjjal jutalmazott könyve, A szörnyeteg magyarul is megjelent.
2014. 09. 18.
Bármennyire is napi szinten fogyasztói vagyunk, viszonyunkat a populáris kultúrához gyakorta Hassliebeként éljük meg. Különösképpen igaznak tűnik ez a szórakoztató irodalom esetében, mintha nehezebben akarnánk elfogadni létjogusultságát, mint egy romantikus vígjátéknak vagy egy televízióban látható ügyességi vetélkedőnek. A jelenség gyökerei tényleg a közoktatás jellegzetességeiben rejlenek? Vagy a minél több bevételre szert tenni kívánó kiadók a hibásak? Esetleg a kritikusok, akikre amúgy is mindig könnyen rá lehet bármilyen témában húzni a vizeslepedőt? Bárány Tibor A művészet hétköznapjai című kötete megjelenésének apropójából rendezett beszélgetésen jártunk.
2014. 09. 18.
A Centrál kávéház a 20. század elején jelentős szellemi központnak számított, a magyar kulturális élet egyik fellegváraként üzemelt, de az évek alatt ez az épület mintha némiképp kikerült volna a köztudatból. Nemrégiben azonban külső és belső megújulás vette kezdetét, így az 1887 óta működő kávéház most jó eséllyel válhat ismét a kultúra, az irodalom centrumává Budapest szívében. Az átalakulásról a Centrál tulajdonosa, Somody Imre, a belsőépítészeti megoldásokról Ernst Wastl, míg a tervezett kulturális programokról Juhász Anna beszélt.
