irodalom / tudósítás
2014. 12. 03.
A holokausztemlékezet az elmúlt évtizedekben igen sok változáson ment keresztül és Wulf Kansteiner szerint komoly nehézséget okoz, ha azt akarjuk, hogy a holokauszt emléke megmaradjon a jövő generációk kollektív tudatában, mivel már nem lesznek sem túlélők, akik elmesélhetnék a saját történetüket, tragédiájukat, illetve az sem valószínű, hogy a média képes felkelteni a következő nemzedékek figyelmét és érzékenységét. De mit lehet tenni ez ellen? Hogyan lehet integrálni a holokauszt emlékét a következő nemzedékek tudatába? Az Aarhus Egyetem professzora a PIM Trauma - Holocaust - Literature című konferenciáján a holokauszt-emlékezet alakulása után a lehetséges megoldásokról és azok buktatóiról beszélt.
2014. 12. 03.
Trauma - Holocaust - Literature címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Petőfi Irodalmi Múzeum 2014. november 28-29-én Budapesten. Az előadások közül Ernst van Alphen, a leideni egyetem Összehasonlító Irodalom és Irodalomtudomány tanszékének professzora előadását ismertetjük az archiválási módokról, az áldozatokat megidéző emlékművekről és a "listázási" koncepcióban rejlő veszélyekről.
2014. 11. 30.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Holokauszt Emlékév keretei között emlékművet állított a második világháború bölcsészkari áldozatainak, akik a háború idején erőszakos halált haltak. Az emlékmű felavatására a Trefort-kertben került sor.
2014. 11. 29.
György Péter megint új kötettel jelentkezik: a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz boncolgatása után, most a Kádár-rendszer 1957 és 1980 közötti időszakának kulturális közegeit vizsgálja különböző esettanulmányokon keresztül, miközben folyamatosan amellett érvel, hogy az 1989 előtti időszak “egy szakadék túloldalán lévő, mára visszavonhatatlanul elérhetetlen világnak”, egy más társadalmi kválénak tűnik. A Nyitott Műhelyben tartott könyvbemutatón Tomay Tamás és Szegő János faggatta a szerzőt.
2014. 11. 27.
Ízlés, íráskészség és szakértelem hármasából kétségtelenük az utóbbi tanulható és tanítható - akár intézményes keretek között is -, egyeztek meg a meghívott kritikusok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Karán szervezett beszélgetésen. A program egy egész napos rendezvény része volt, ahol a jövő ősztől az Esztétikai Tanszék által indítani szándékozott kreatív írás és művészeti kritika mesterszakot mutatták be.
2014. 11. 27.
Ugron Zsolna A nádor asszonyai című új regényében továbbmeséli Báthory Anna történetét, most vagyonától és birtokaitól megfosztva utaztatja őt szerte a világban, miközben a 17. századi emberek világképét is megrajzolja. A könyvbemutatón a szerző elmondta, hogy a regény nemcsak a múltban játszódik, hiszen a szövegbe burkoltan a jelenről alkotott személyes véleményét is beleszőtte.
2014. 11. 26.
Miért olvasunk történeteket? Miért írunk történeteket? Túlélési technika? A probléma elkerülése vagy éppen ellenkezőleg, szembenézés azzal? Az emberi létezés talán legkomolyabbb kérdéseiről beszélgettek a meghívottak egy könnyed talkshow-jellegű esten a Katona József Színházban, miközben az érdeklődő közönség a Libri és a Helikon kiadók őszi-téli újdonságaival is megismerkedhetett.
2014. 11. 25.
A mindennapi élet megszokott jelensége, ha könyveket látunk egy kirakatban. Ám néhanapján előfordulhat az is, hogy egy szombat kora esti séta során írókat pillanthatunk meg az üvegfal mögött, amint éppen egy friss novelláskötetet mutatnak be. Papp Sándor Zsigmonddal és A Jóisten megvakul című könyvével ilyen körülmények között találkozhattak az érdeklődők a Katona József Színház előcsarnokában. Beszélgetőtársa Kőrösi Zoltán volt, a könyvből pedig Rajkai Zoltán olvasott fel részleteket.
2014. 11. 25.
A sztálini Szovjetunió társadalmi öröksége, posztszovjet államiság és erőszak, idősíkok összefonódása híresen kegyetlen diktátorok találkozásának tükrében. Többek között erről is beszélgetett Gecse Géza Vlagyimir Szorokinnal Tellúria című regényének bemutatóján, melyre az Aspektus és a Gondolat Kiadó közös szervezésében került sor.
2014. 11. 25.
Noha tankönyveink az oktatás különböző szintjein tele vannak képekkel, valójában ezek nem járulnak hozzá érdemben a tanulási folyamathoz, inkább csupán dekorációként szolgálnak a lényegi információkat nyújtó szövegek között, ugyanakkor mindennapjainkban a digitális kultúra térnyerése következtében egyre inkább képekkel vesszük körül magunkat. Többek között ezekről a kérdésekről is szó esett a Képi Tanulás Műhelye nemzetközi konferenciájának keretében megrendezett könyvbemutatón.
