irodalom / tudósítás
2015. 03. 27.
Egyáltalán nem szokatlan, ha egy tudósító egy irodalmi programot "baráti hangulatú" vagy "családias" kifejezésekkel jellemez. Annál ritkább azonban, amikor olyannyira illenek ezek a jelzők egy eseményre, hogy a sokat látott újságíró is már-már zavarba jön, szabad-e holmi beszámolóírással belepofátlankodnia a meghitt és bensőséges idillbe. Ilyen szokatlan élmény volt a hétfő esti rendezvény is a Nyitott Műhelyben, ahol barátai és tisztelői köszötötték Kun Árpádot ötvenedik születésnapja alkalmából.
2015. 03. 26.
Mostanra már világos, hogy nagyon ajánlott jelen lenni azokon az irodalmi esteken és felolvasásokon, ahol P. Horváth Tamás Tündérváros című regénye a főszereplő, hiszen így nemcsak a napi ajánlott szellemi tápanyag bevitelét biztosítjuk, hanem ízlelőbimbóinkat is megörvendeztethetjük a pécsi szakács és vendéglős jóvoltából: elevenen él még a emlékeimben a decemberben kóstolt gyömbéres-narancsos marharagu, de e mostani májpástétomot sem lehet egyhamar elfelejteni…
2015. 03. 25.
Én még a tavaly megrendezett Erdélyi Napok eseményeinek feldolgozásával sem vagyok „kész” - mondom többeknek, mielőtt elkezdődik a Magyar Napok. Ez nem nagyon érdekli az időt, mert az gyorsan telik, és gyorsan el is hozza a következő nagyszabású rendezvényt, ami nemcsak arra figyelmeztet, hogy milyen keveset kapunk belőle, hanem egyúttal arra is, hogy milyen sok feldolgoznivaló van még hátra, milyen sok dologról szükséges „beszélni”.
2015. 03. 21.
Aki ellátogatott a mindig hangulatos Nyitott Műhelybe március 10-én G. István László költő, műfordító, egyetemi tanár kötetbemutatójára, azt hihette, egy izgalmas egyetemi előadás kellős közepébe és egy templom áhítatos, ünnepi pillanatainak a közepébe csöppent. A két tanár (és pap) G. István László és Ferencz Győző volt, s a bemutatott kötet becsületes neve: Dekonstruált ritmika – a vers szótagidőtartam lüktetésének szimmetriarendje Weöres Sándor Magyar etűdök verseinek 1. sorozatában.
2015. 03. 21.
A Petőfi Irodalmi Múzeum eddig is kiváló irodalmi események méltó helyszínéül szolgált, s most sem volt ez másképp, amikor Sándor Ivánt köszönthette a közönség, nyolcvanötödik születésnapja alkalmából.
2015. 03. 17.
Ha egy költő alkotói pályájának egyik jellegzetessége, hogy életművét össze lehet foglalni konkrét városokhoz, terekhez köthetően, akkor nem véletlen, hogy egy Irodalom-képzőművészet-építészet címet viselő programsorozat nyitó estjének ő lesz a vendége. Így történt ez a Műcsarnokban is, ahol Bazsányi Sándor beszélgetett Térey Jánossal többek között a jéghideg analitikus látásmódról, pusztításról és újraépítésről vagy éppenséggel az akadályképző művészeti alkotásokról.
2015. 03. 11.
A Park Kiadó szokatlan, de mégis izgalmas formáját választotta könyvújdonságai bemutatására: a TAT galériában a szokásos beszélgetős, felolvasással záródó műsor helyett egy kisebb színházi produkcióval rukkolt elő, amelynek Katarina Mazetti: Elváltak és válófélben lévők panaszai című könyve, illetve a kiadó két megjelenés előtt álló kötete, Iselin C. Hermann: Dominó és Hilde Østby: A vágyakozás enciklopédiája szolgáltak alapul.
2015. 03. 11.
A kisebbségek nagyrészt hasonló problémákkal küszködnek, éljenek akár feminin vagy maszkulin társadalomban. Még akkor is, ha éppenséggel elméleti jellegű ellenvetéseink vannak ezzel a felosztással szemben. Legegyszerűbben így foglalható össze a szombat kora este a Nemzetközi Nőnap apropóján a Kossuth Klubban szervezett két beszélgetés konklúziója.
2015. 03. 04.
A prózakötetek megjelenésének is megvan a maga dinamikája. Másként viszonyul saját műveihez az az író, aki néhány hónapja vehette kézbe legújabb könyvét, s megint másként, aki az idei Könyvhétre megjelenő regényének világában él. Leültetni egymás mellé őket egy beszélgetéshez jár némi rizikóval. A Frissítő februári délutánján azonban Potozky László és Szalay Zoltán, valamint a házigazda, Gaborják Ádám is könnyedén vették ezt az akadályt.
2015. 02. 26.
Martin C. Putna, cseh irodalmomtörténész János nevében. Kereszténység és homoszexualitás - Integrációs kísérletek című könyvének problémafelvetése igen merész: logikusan és szellemesen végigvezetve azt vizsgálja, hogy a homoszexualitás és a kereszténység milyen formákban találkozhat egymással. Habár „a kereszténység és a homoszexualitás mind egyéni, mind csoportidentitásként a mai világban egymás ellenségeinek tűnnek”, Putna számos olyan pontra ráirányítja a figyelmünket, ahol ezek a közösségek nem esküdt ellenségekként, hanem pozitívabb és konstruktívabb formákban érintkeznek. Az Írók Boltjában tartott kötetbemutatón a mikéntről faggatták a szerzőt.
