bezár
 

irodalom / tudósítás

Akiknek még megvoltak a kilencvenes évek
Akiknek még megvoltak a kilencvenes évek
Hanyas vagy? 84-es? Vagy netán 92-es? Akkor neked már nehezen elképzelhető, milyen volt a kilencvenes évek elején-közepén felsőfokú tanulmányokat kezdeni bölcsészkaron.  Azokban az években, amikor több évtizedes megkésettséggel, összesűrűsödve áramoltak be a nemzetközi elméletek, de amikor még nem nyújtott segítséget a kutatáshoz az internet, s hogy külföldi (értsd nyugati) kutatói ösztöndíjakat igénybe venni sem volt annyira mindennapi. Horváth Györgyi frissen megjelent, Utazó elméletek című könyve alapvető elméleti jellegén túl tehát némiképp az akkoriban megélt személyes tapasztalatokról is szól. A szerzővel Deczki Sarolta beszélgetett a Nyitott Műhelyben. 
Találkozási pontok Závada és Halasi munkásságában
Találkozási pontok Závada és Halasi munkásságában
December 10-én Veiszer Alinda a lehető legtöbb találkozási pontot igyekezett a tőle megszokott éleslátással felkutatni Halasi Zoltán és Závada Pál legújabb kötetében. A Szlovák Intézetben a múltunkkal való szembesülés jegyében tartott beszélgetés során kiderült, hogy számos párhuzam vonható az Út az üres éghez és a Természetes fény című könyvek, illetve a két alkotó munkamódszere és szemléletmódja közt.
Krasznahorkai: én fejben írok
Krasznahorkai: én fejben írok
A téma végtelen címet kapta a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett est, melyen Szendy Péter filozófus, zenetörténész és Krasznahorkai László író beszélgettek életről, irodalomról, műfordításról, zenéről, filozófiáról… a téma valóban végtelennek tűnt két ilyen kvalitású embert hallgatva – akik mellesleg egymás gondolatmeneteit is értő barátok.
A lány, aki angyalhússal eteti novellahőseit
A lány, aki angyalhússal eteti novellahőseit
Papp-Zakor Ilka írásai jócskán bővelkednek szürreális, groteszk elemekben. Elbeszélései meseszerűsége saját bevallása szerint infantilizmusából ered, s abból a tényből, hogy már nagyon kicsi korában eldöntötte, író szeretne lenni. A laudációt tartó Forgách András szerint azonban a JAKkendő-díj idei nyertesének történetei az olvasót is képesek újra gyerekké varázsolni.  
A kortárs líra térképrajzolója
A kortárs líra térképrajzolója
Nem hagyományos kritikaválogatás, de nem is monográfikus igénnyel megírt szöveg Lapis József Líra 2.0: Közelítések a kortárs magyar költészethez című kötete. A nyelvezete is el-eltér a klasszikus tanulmányírói megszólalásmódoktól, miközben a címéből is sejthetően reflektál az internet kortárs lírára gyakorolt hatásaira is. A kötet bemutatóján a Nyitott Műhelyben a szerzővel Mezei Gábor beszélgetett.   
Nagy kedvenceink és egy csomó új
Nagy kedvenceink és egy csomó új
"Huszonöt vagy harminc vagy 35 nem fizető néző hallgat, szépen ül" az Írók Boltjában, a rendezvény költői, pogácsa nincs, van viszont új könyv, összegyűjtött versekkel, most érkezett a nyomdából frissen, lehet szagolgatni, mialatt Farkas Zsolt beszélget a szerzővel. Ez "egy ilyen kérdeznek-felelsz", ezért a Mind, átjavított, újabb, régiek mellett szó esik pályakezdésről, kötött formáról meg arról, hogy a "költészet fontos dolog szép dolog"…
A csereforgalom hiánya, meg a macera
A csereforgalom hiánya, meg a macera
Ha napjainkban valami nem érhető el online felületen néhány kattintással, az olyan, mintha nem is létezne. Egy kicsit így van ez a kortárs líra nemzetközi trendjeivel is. Ha valaki szeretne átfogó képet kapni, már azt sem igazán könnyű kideríteni, egyáltalán honnan és mivel kezdje az információgyűjtést. Ezt a hiányt igyekeznek pótolni a frissen indult Versum online magazin szerkesztői. Ám ahogy a honlap bemutatása apropóján rendezett beszélgetésen is kiderült, a kortárs magyar és nemzetközi líra kapcsolata ennél összetettebb problémákat is hordoz magában.
Az örmény marha esete az irodalommal
Az örmény marha esete az irodalommal
Pörgős adventi mulatságot szervezett a Prae és a PRAE.HU az Élesztőben, volt itt minden, amitől karácsonyi hangulatba kerülhettünk, piros bársonykanapé, kellemes félhomály, verselés és beszélgetés, az egész miliőt pedig egy gyömbéres-narancsos marharagu fejelte meg.
Tradíciók és törések
Tradíciók és törések
Az Írók boltjában mutatták be Péntek Orsolya Az Andalúz lányai című regényét. A Kalligram kiadó vezetője, Mészáros Sándor beszélgetett a szerzővel.
A költőnek is van digitális lábnyoma
A költőnek is van digitális lábnyoma
Még manapság is határozottan tartja magát az a sztereotípia - ami persze mint minden sztereotípia, nem egészen alaptalan -, hogy a művészek világa és a hétköznapi élet csip-csup apróságai nehezen összeegyeztethetők. Hogy a költők éteri magasságokba emelkedő létébe nem férnek bele olyan evilági hiúságok, mint a mobiltelefon vagy az aktív jelenlét a különféle közösségi oldalakon. Pedig dehogynem. Jó példa erre Bajtai András és Pallag Zoltán korunk technológiai vívmányait is használó szerteágazó tevékenysége. 
57   58   59   60   61   62   63   64   65 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés