irodalom / tudósítás
2015. 03. 21.
Aki ellátogatott a mindig hangulatos Nyitott Műhelybe március 10-én G. István László költő, műfordító, egyetemi tanár kötetbemutatójára, azt hihette, egy izgalmas egyetemi előadás kellős közepébe és egy templom áhítatos, ünnepi pillanatainak a közepébe csöppent. A két tanár (és pap) G. István László és Ferencz Győző volt, s a bemutatott kötet becsületes neve: Dekonstruált ritmika – a vers szótagidőtartam lüktetésének szimmetriarendje Weöres Sándor Magyar etűdök verseinek 1. sorozatában.
2015. 03. 21.
A Petőfi Irodalmi Múzeum eddig is kiváló irodalmi események méltó helyszínéül szolgált, s most sem volt ez másképp, amikor Sándor Ivánt köszönthette a közönség, nyolcvanötödik születésnapja alkalmából.
2015. 03. 17.
Ha egy költő alkotói pályájának egyik jellegzetessége, hogy életművét össze lehet foglalni konkrét városokhoz, terekhez köthetően, akkor nem véletlen, hogy egy Irodalom-képzőművészet-építészet címet viselő programsorozat nyitó estjének ő lesz a vendége. Így történt ez a Műcsarnokban is, ahol Bazsányi Sándor beszélgetett Térey Jánossal többek között a jéghideg analitikus látásmódról, pusztításról és újraépítésről vagy éppenséggel az akadályképző művészeti alkotásokról.
2015. 03. 11.
A Park Kiadó szokatlan, de mégis izgalmas formáját választotta könyvújdonságai bemutatására: a TAT galériában a szokásos beszélgetős, felolvasással záródó műsor helyett egy kisebb színházi produkcióval rukkolt elő, amelynek Katarina Mazetti: Elváltak és válófélben lévők panaszai című könyve, illetve a kiadó két megjelenés előtt álló kötete, Iselin C. Hermann: Dominó és Hilde Østby: A vágyakozás enciklopédiája szolgáltak alapul.
2015. 03. 11.
A kisebbségek nagyrészt hasonló problémákkal küszködnek, éljenek akár feminin vagy maszkulin társadalomban. Még akkor is, ha éppenséggel elméleti jellegű ellenvetéseink vannak ezzel a felosztással szemben. Legegyszerűbben így foglalható össze a szombat kora este a Nemzetközi Nőnap apropóján a Kossuth Klubban szervezett két beszélgetés konklúziója.
2015. 03. 04.
A prózakötetek megjelenésének is megvan a maga dinamikája. Másként viszonyul saját műveihez az az író, aki néhány hónapja vehette kézbe legújabb könyvét, s megint másként, aki az idei Könyvhétre megjelenő regényének világában él. Leültetni egymás mellé őket egy beszélgetéshez jár némi rizikóval. A Frissítő februári délutánján azonban Potozky László és Szalay Zoltán, valamint a házigazda, Gaborják Ádám is könnyedén vették ezt az akadályt.
2015. 02. 26.
Martin C. Putna, cseh irodalmomtörténész János nevében. Kereszténység és homoszexualitás - Integrációs kísérletek című könyvének problémafelvetése igen merész: logikusan és szellemesen végigvezetve azt vizsgálja, hogy a homoszexualitás és a kereszténység milyen formákban találkozhat egymással. Habár „a kereszténység és a homoszexualitás mind egyéni, mind csoportidentitásként a mai világban egymás ellenségeinek tűnnek”, Putna számos olyan pontra ráirányítja a figyelmünket, ahol ezek a közösségek nem esküdt ellenségekként, hanem pozitívabb és konstruktívabb formákban érintkeznek. Az Írók Boltjában tartott kötetbemutatón a mikéntről faggatták a szerzőt.
2015. 02. 25.
Nem a folyóiratok minősége romlott, más okok játszottak közre a Nemzeti Kulturális Alap Folyóirat-kiadás Kollégiumának legutóbbi, nagy visszhangot kiváltó döntéseiben, hangsúlyozta a kedd délelőtt tartott sajtótájékoztatón Kollár Árpád, a testület vezetője. Az esemény apropóját elsősorban mind a pályázók mind a sajtó képviselői részéről a kollégium felé érkező kérdések szolgáltatták, ugyanakkor, mivel a jelenlegi kuratórium mandátuma év végén lejár, jelenlévő képviselői a transzparencia elvét is szem előtt tartva fontosnak tekintették, hogy döntéseikről és az elkövetkező időszakra vonatkozó terveikről a sajtó képviselőit tájékoztassák.
2015. 02. 18.
A Holokauszt Emlékév nem múlt el nyom nélkül, de kérdés az, hogy mégis milyen eredményei voltak, illetve, hogy sikerült-e beváltania a célját, jelesül, hogy méltó emléket állítson az áldozatoknak. Veiszer Alinda a Holokauszt Emlékév - hogyan tovább? című konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén Vári Györgyöt és Stumpf Andrást faggatta, akiknek a véleménye ugyan sok ponton eltért, ám éppen ez adta a beszélgetés izgalmát.
2015. 02. 17.
A Holokauszt Emlékközpont konferenciáján előadók alternatívákat kerestek arra, hogy az emlékévek magától értetődő, szinte kötelező érvényű eseményein túl és azokra reflektálva hogyan élhetnek tovább a holokauszt történései, éd hogy a szemtanúk kora után mi lehet a megfelelő viszonyulás ezekhez az eseményekhez. Az egyik délutáni szekcióban textuális példák kerültek elő: Hermann Veronika György Péter: Apám helyett című kötetének emlékezetpolitikai elemzésére vállalkozott, Mészáros Márton rámutatott arra, hogy a protestáns folyóiratokban hogyan nyert fokozatosan teret magának az antiszemitizmus a 20. század elején, míg Muszatics Péter Márai és Kertész sorsát hozta fel mint a holokauszthoz való viszonyulás, az arra való reflektálás egy-egy lehetséges módjaként.
