bezár
 

irodalom / tudósítás

Nem biztonsági játék
Nem biztonsági játék
A kortárs magyar fantasyirodalom képviselői nem szeretik kényelmes mamuszba bújtatni olvasóikat, igyekeznek őket ki-kizökkenteni elvárásaikból, tudhattuk meg a József Attila Kör POPJAK című sorozatának legújabb estjén, ahol Moskát  Anita és Csurgó Csaba írók, valamint Fekete I. Alfonz kritikus  voltak Sepsi Lászó vendégei.
Az Ipoly-völgyéből a Nemzeti Színházba
Az Ipoly-völgyéből a Nemzeti Színházba
Az egy dolog, hogy eddig nem egy Pion esthez volt szerencsém, de az onlájn eseményfelkérés, hogy Gourmanddal együtt a Nemzetiben, szinte kihagyhatatlan ajánlat volt. A harmadik emeleten lévő Kaszás Attila Terem bejáratánál várakoztunk egy rövid ideig, majd egy folyosórendszeren keresztül elkísértek a koncertterembe. A zenekar már jammelt valami jazz, funk, trip-hop-szerű, fülemnek tetszetős muzsikát.
Jelenkor: igen, akarjuk!
Jelenkor: igen, akarjuk!
Súlyos anyagi gondokkal küzd a Jelenkor folyóirat, azonban a lap munkatársai nem kívánják feladni, bíznak olvasóikban, hogy az ő segítségükkel a a megszokott keretek között működhetnek tovább. A probléma kommunikálásához és megoldásához számos eszközt bevetettek: szerveztek Pécsett töltött káposztával egybekötött felolvasást, hozzáférhetővé tették a korábbi lapszámokat, akcióssá az éves előfizetést, január 21-ére pedig támogatói estet szerveztek, ahol a Jelenkor meghatározó szerzői olvastak fel.  
Sophie biztos rosszul emlékezett
Sophie biztos rosszul emlékezett
A magyar kultúra történetének szoborrá merevedett nagyjairól regényt írni, életük apró-cseprő privát mozzanatait, hibáikat, vétkeiket vagy kellemetlen nyavalyáikat elképzelni, s azt plasztikusan, egy élvezetes történet keretein belül ábrázolni: rizikós vállalkozás. Főleg, ha a szerző szándékoltan kíván játszani a múlt panoptikumából választott hőse életével, és azt megkeresni - egyben olvasóinak is megmutatni -, neki miért keltette fel érdeklődését ez a karakter. A Petőfi Irodalmi Múzeum most induló új, Művészbarátságok címet viselő sorozatában elsőként Péterfy Gergely és Kitömött barbár című regényének főszereplője, Kazinczy Ferenc kerültek baráti össztűz alá: az íróval Horváth Csaba irodalomkritikus és Gyapay Lászó irodalomtörténész beszélgetett. 
Tényleg vissza a 80-asokba
Tényleg vissza a 80-asokba
Izgalmasnak ígérkező beszélgetéssorozatot indított a Műcsarnok, melyen meghatározott rendszerességgel egy szépíró és egy általa választott alkotó beszélgetnek majd a nyolcvanas évek kulturális-művészeti folyamatairól és teljesítményeiről. Az első perctől fogva lelkesedtem, felkeltette érdeklődésemet a téma, sőt a tervezett vendégek közül is kiszúrtam párat - Dragománt, Márton Lászlót, Kukorellyt, Kemény Istvánt -, akiknek abszolút kíváncsi lennék a rendszerváltás előtti években szerzett tapasztalataira. Az elán azonban az első alkalommal lecsendesedett bennem, ugyanis kevéssé kerültek elő azok a lényegi kérdések, melyekre számíthatnánk egy ilyen témájú beszélgetés alatt, sőt valójában a ‘80-as évekről is csak elvétve esett szó…  
Egy békétlenkedő babráló
Egy békétlenkedő babráló
Nem szeretett volna soha történész lenni, nem is tekinti saját esszéit, publicisztikáit ilyen jellegű munkáknak. Saját bevallása szerint túlságosan szerteágazó az érdeklődése és csapongók a gondolatmenetei ahhoz, hogy írásai a tudományos kutatások kritériumainak is megfeleljenek. Ennek ellenére életműve méltatásakor elkerülhetetlen a közösségi emlékezet olykor igencsak sötét bugyraiban végzett múltfeltáró munkájának említése. A 75 éves Nyerges Andrást a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték barátai és tisztelői.
A megújulás kötelessége
A megújulás kötelessége
A tavalyi díjazott Balaskó Ákos szerint a Petri-díj fontos állomás egy még kötettel nem rendelkező szerző életében. A célegyenesbe fordulás pillanatához hasonlítható, egy olyan szituációhoz, amikor már mindenki más lemaradt, a versenyzőnek pedig csak be kell érnie a célba. A díj ugyanakkor le is zár egy életszakaszt. Új motivációkat kell találni, újra fel kell építenie a költőnek önmagát. Nehéz útravaló az idei nyertesnek, Beck Tamásnak, akinek a hagyomány szerint Petri György születésnapján adták át a díjat. 
Akiknek még megvoltak a kilencvenes évek
Akiknek még megvoltak a kilencvenes évek
Hanyas vagy? 84-es? Vagy netán 92-es? Akkor neked már nehezen elképzelhető, milyen volt a kilencvenes évek elején-közepén felsőfokú tanulmányokat kezdeni bölcsészkaron.  Azokban az években, amikor több évtizedes megkésettséggel, összesűrűsödve áramoltak be a nemzetközi elméletek, de amikor még nem nyújtott segítséget a kutatáshoz az internet, s hogy külföldi (értsd nyugati) kutatói ösztöndíjakat igénybe venni sem volt annyira mindennapi. Horváth Györgyi frissen megjelent, Utazó elméletek című könyve alapvető elméleti jellegén túl tehát némiképp az akkoriban megélt személyes tapasztalatokról is szól. A szerzővel Deczki Sarolta beszélgetett a Nyitott Műhelyben. 
Találkozási pontok Závada és Halasi munkásságában
Találkozási pontok Závada és Halasi munkásságában
December 10-én Veiszer Alinda a lehető legtöbb találkozási pontot igyekezett a tőle megszokott éleslátással felkutatni Halasi Zoltán és Závada Pál legújabb kötetében. A Szlovák Intézetben a múltunkkal való szembesülés jegyében tartott beszélgetés során kiderült, hogy számos párhuzam vonható az Út az üres éghez és a Természetes fény című könyvek, illetve a két alkotó munkamódszere és szemléletmódja közt.
Krasznahorkai: én fejben írok
Krasznahorkai: én fejben írok
A téma végtelen címet kapta a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett est, melyen Szendy Péter filozófus, zenetörténész és Krasznahorkai László író beszélgettek életről, irodalomról, műfordításról, zenéről, filozófiáról… a téma valóban végtelennek tűnt két ilyen kvalitású embert hallgatva – akik mellesleg egymás gondolatmeneteit is értő barátok.
54   55   56   57   58   59   60   61   62 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés