bezár
 

irodalom / tudósítás

A költészet még sosem volt ennyire menő…
A költészet még sosem volt ennyire menő…
...jelenti ki Hercsel Adél a Zseblámpafényben című est elején, amivel vitáznék kicsit, hiszen például Petőfi is eléggé cool volt a maga korában, az mindenesetre tényleg igaz, hogy nem mosolygott vissza óriásplakátokról, mint most Kemény Zsófi, Dékány Dávid vagy Sirokai Mátyás. A trafós kötetbemutatón persze nemcsak az derült ki, hogy a költészet újra  szexi, hanem az is, hogy a költők nem fűtetlen padlásszobákban kuporgó introvertált figurák, hanem laza és szórakoztató srácok.
Budapest mint gyűjtőfogalom
Budapest mint gyűjtőfogalom
Ahhoz, hogy a kortárs irodalom egyben élő irodalom is legyen, az íróknak látszódnia kell, vagyis sok-sok olyan rendezvényt kell szervezni, ahol az olvasók találkozhatnak velük. Manapság ennek egyre változatosabb megoldásait láthatjuk, a Libri Kiadó viszont éppen egy klasszikus formát igyekszik újraéleszteni: a kávéházi törzsasztal intézményét. A Szatyor Bár és Galériába havi rendszerességgel tervezett esemény első alkalmán Kukorelly Endrével, Papp Sándor Zsigmonddal és Térey Jánossal találkozhattak az érdeklődők, miközben Sárközy Bence, a kiadó vezetője  Budapesthez fűződő viszonyukról kérdezgette őket. 
Minden, amit a nyumirról tudni akartál
Minden, amit a nyumirról tudni akartál
Véget ért a március 19-28-ig tartó Magyar Napok - Nyugati magyar diaszpóra rendezvénysorozat Veszprémben. Tokos Bianka a kezdeti napokról írt, rám az egész „hét” összefoglalása jutott.
Babapara a Katonában
Babapara a Katonában
Van némi bizarr bája annak, amikor két harmincas pasas a játékbabákkal szembeni félelméről beszélget. Márpedig a József Attila Kör ArtPop névre átkeresztelt, a Libri Kiadó közreműködésével megjelentetett világirodalmi sorozatának kettős könyvbemutatóján még ez is megesett. A Katona József Színház előterében megtartott, többféle programtípusból összeálló rendezvénynek Csider István Zoltán és Pion István voltak a házigazdái.  
Az öröm az egyetlen fegyverünk
Az öröm az egyetlen fegyverünk
Egyáltalán nem szokatlan, ha egy tudósító egy irodalmi programot "baráti hangulatú" vagy "családias" kifejezésekkel jellemez. Annál ritkább azonban, amikor  olyannyira illenek ezek a jelzők egy eseményre, hogy a sokat látott újságíró is már-már zavarba jön, szabad-e holmi beszámolóírással belepofátlankodnia a meghitt és bensőséges idillbe.  Ilyen szokatlan élmény volt a hétfő esti rendezvény is a Nyitott Műhelyben, ahol barátai és tisztelői köszötötték Kun Árpádot ötvenedik születésnapja alkalmából. 
Gasztronómiai nyalánkságokkal fűszerezett könyvbemutató
Gasztronómiai nyalánkságokkal fűszerezett könyvbemutató
Mostanra már világos, hogy nagyon ajánlott jelen lenni azokon az irodalmi esteken és felolvasásokon, ahol P. Horváth Tamás Tündérváros című regénye a főszereplő, hiszen így nemcsak a napi ajánlott szellemi tápanyag bevitelét biztosítjuk, hanem ízlelőbimbóinkat is megörvendeztethetjük a pécsi szakács és vendéglős jóvoltából: elevenen él még a emlékeimben a decemberben kóstolt gyömbéres-narancsos marharagu, de e mostani májpástétomot sem lehet egyhamar elfelejteni…
Szétszórtból egy
Szétszórtból egy
Én még a tavaly megrendezett Erdélyi Napok eseményeinek feldolgozásával sem vagyok „kész” - mondom többeknek, mielőtt elkezdődik a Magyar Napok. Ez nem nagyon érdekli az időt, mert az gyorsan telik, és gyorsan el is hozza a következő nagyszabású rendezvényt, ami nemcsak arra figyelmeztet, hogy milyen keveset kapunk belőle, hanem egyúttal arra is, hogy milyen sok feldolgoznivaló van még hátra, milyen sok dologról szükséges „beszélni”.
Versmélyben
Versmélyben
Aki ellátogatott a mindig hangulatos Nyitott Műhelybe március 10-én G. István László költő, műfordító, egyetemi tanár kötetbemutatójára, azt hihette, egy izgalmas egyetemi előadás kellős közepébe és egy templom áhítatos, ünnepi pillanatainak a közepébe csöppent. A két tanár (és pap) G. István László és Ferencz Győző volt, s a bemutatott kötet becsületes neve: Dekonstruált ritmika – a vers szótagidőtartam lüktetésének szimmetriarendje Weöres Sándor Magyar etűdök verseinek 1. sorozatában.
Az egyik utolsó magyar polgár
Az egyik utolsó magyar polgár
A Petőfi Irodalmi Múzeum eddig is kiváló irodalmi események méltó helyszínéül szolgált, s most sem volt ez másképp, amikor Sándor Ivánt köszönthette a közönség, nyolcvanötödik születésnapja alkalmából.
Mit lehet kezdeni a pusztítással?
Mit lehet kezdeni a pusztítással?
Ha egy költő alkotói pályájának egyik jellegzetessége, hogy életművét össze lehet foglalni konkrét városokhoz, terekhez köthetően, akkor nem véletlen, hogy egy Irodalom-képzőművészet-építészet címet viselő programsorozat nyitó estjének ő lesz a vendége. Így történt ez a Műcsarnokban is, ahol Bazsányi Sándor beszélgetett Térey Jánossal többek között a jéghideg analitikus látásmódról, pusztításról és újraépítésről vagy éppenséggel az akadályképző művészeti alkotásokról.  
52   53   54   55   56   57   58   59   60 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés