bezár
 

irodalom / tudósítás

Rakovszky Zsuzsáé a Babits-díj
Rakovszky Zsuzsáé a Babits-díj
Először kapta nő a Babits Mihály Alkotói Díjat, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság életműdíját, amelyet hétfő este a Petőfi Irodalmi Múzeumban adtak át Rakovszky Zsuzsának. A díjazott műveiből Ráckevei Anna színművésznő olvasta fel a Tarján Tamás által válogatott összeállítást, Rakovszky Zsuzsát Margócsy István méltatta.
Személyes emlékezethelyek
Személyes emlékezethelyek
Az ember homo narrans, azaz történetekben gondolkozik. Kerek egész narratívává egészíti ki mindazt, amit leírni, versben megfogalmazni csupán töredékesen lehet. Áfra János Két akarat című könyvének bemutatóján többek között a személyes traumák írás általi feldolgozhatatlanságáról, felejtésről, elengedésről beszélt. A beszélgetőtárs Mezei Gábor volt.  
Erős copf és poszttraumás gyermekiség
Erős copf és poszttraumás gyermekiség
Az Európai Unió Irodalmi Díjával kitüntetett Szvoren Edina rövidtörténeteiben a gyerekszereplők rendre koravénnek, míg a felnőttek gyermek mivoltukba beleragadt poszttraumás karaktereknek tűnnek. A Rózsavölgyi Szalonban rendezett esten az írót legfrissebb, harmadik kötetének (Az ország legjobb hóhéra) szerkesztője, Turi Tímea faggatta többek között arról, vajon együtt lehet-e élni a traumákkal. A jellegzetes hangulatú elbeszélésekből a hallgatóság Söptei Andrea felolvasásában hallhatott egy kis ízelítőt. 
Nem jöttek vissza
Nem jöttek vissza
Eörsi Mátyás 2014-ben indította útjára A holokauszt és a családom elnevezésű Facebook csoportot azzal a céllal, hogy az áldozatok és az elkövetők családtagjai, leszármazottjai megoszhassák személyes történeteiket. A csoportnak sikerült szakítania a hallgatás kultúrájával: a bejegyzések özönleni kezdtek, így végre lehetőség nyílt arra, hogy „tudatosan együtt építsék a társadalom emlékezetét a zsidók és nem zsidók”. Az egy év alatt összegyűlt történetek most kötetben is megjelentek, ami egy újabb lépés múltunk és jelenünk megértése felé.
Keresztény-középosztálybeli nézőpontból a régi Magyarország pusztulása
Keresztény-középosztálybeli nézőpontból a régi Magyarország pusztulása
Zimándi Pius István 1992-ben kiadott A forradalom éve: Krónika 1956-ból című kötetéből már kiderült, hogy a szerző milyen fontosnak tartotta feljegyezni, összegyűjteni azokat az apró eseményeket és történéseket, amelyek körülötte történtek. A grafomán irodalomtörténész dokumentálási igénye a Magvető gondozásában most megjelent naplójában is testet ölt.
...mert Isten az én olvasóm, és én az ő olvasója vagyok
...mert Isten az én olvasóm, és én az ő olvasója vagyok
Vörös István Százötven zsoltára egy többezer éves párbeszéd folytatása: a szerző újraírta, átformálta vagy éppen teljesen kifordította az Ószövetség vallásos énekeit, majd az így létrejött ötletfoszlányokból megalkotta saját zsoltárait, melyek most egy kötetbe rendezve jelentek meg a Jelenkor gondozásában. Az Írók Boltjában Bazsányi Sándor beszélgetett a szerzővel ezekről a versekről.
Álomnapló, idő, eszképizmus
Álomnapló, idő, eszképizmus
A vége című regényt mutatták be a New York kávéházban, amit csak hírből ismertem eddig. Amikor a Blahán a rossz kijáraton felfelé igyekeztem, kikerülve a lépcsőn ultizókat, már sejtettem a különlegesség előszelét. Néztem a gyrososnál a sülő húst, majd elkapva onnan a tekintetemet – hirtelen a semmiből egy magas, hosszú fekete kabátos alak termett. Hátulról is felismertem Bartis Attilát.
Műút a Kalickában
Műút a Kalickában
Többszörösen rendhagyó módon mutatják be a mostani Műút folyóiratot a Kalickában, a szokatlanságot egyrészt az adja, hogy e számba tulajdonképpen már másodjára engednek betekintést, hiszen volt már egy bemutató október 13-án a Rácskertben. Másrészt pedig rendkívüli az is, hogy az est a moderátor távollétében zajlik le: Kabai Lóránt egy felvételen keresztül jelentkezik be, majd a költők, írók magukra hagyva olvasnak fel műveikből.
Íróink receptjei a kalapács alatt
Íróink receptjei a kalapács alatt
Korábban sosem voltam semmiféle árverésen, ezért különös izgatottsággal vártam, hogy megtudjam, milyen is, amikor a PIM dísztermében kortárs íróink kézírásos receptjei és nem-receptjei kerülnek kalapács alá, hogy az így befolyó összegből a Heti betevő segítsen jóllakni a rászorulóknak.
Szerteszét azúr
Szerteszét azúr
A negyedik alkalommal meghirdetett Visegrádi Irodalmi Rezidens Program (VRLP) budapesti szerzői a Margó Fesztivál keretében, annak utolsó napján, október 10-én a Szabó Ervin Könyvtárban mutatkoztak be. Az est szereplői a lengyel Kuba Wojtaszczyk, a Csehországban élő Marie Iljašenko, a Szlovákiában élő György Norbert és a Budapestet képviselő Varró Dániel voltak. 
50   51   52   53   54   55   56   57   58 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés