bezár
 

irodalom / tudósítás

Titokban írni a láthatatlanról
Titokban írni a láthatatlanról
Bartis Attila úgy tölt meg egyszerre két termet is a Petőfi Irodalmi Múzeumban, hogy ősszel megjelent, A vége című regényének nem ez az ősbemutatója. De még csak nem is könyvbemutatóként, inkább beszélgetésként hirdették meg a rendezvényt. Az érdeklődésből mindenesetre egyértelműen lemérhető, hogy a szerző jelenleg a legnépszerűbb magyar írók közé tartozik.
Magyar kultúra Tajpeibe
Magyar kultúra Tajpeibe
Magyarország lesz  idén a Tajpeji  Nemzetközi Könyvvásár (2016. február 16-21.) díszvendége. A programok során kiemelt figyelem irányul majd 60. évfordulója kapcsán az 1956-os forradalomra, valamint a magyar gyermek- és ifjúsági könyvpiac, ezen belül is különösen az illusztrátorok tevékenységének bemutatására.  A könyvvásári részvétel a Balassi Intézet által koordinált Publishing Hungary program része, melynek elsődleges célja a magyar könyvkultúra, a magyar szépirodalmi és tényirodalmi művek népszerűsítése, megismertetése a nemzetközi szakmai és olvasóközönséggel.
Az olvasók nincsenek rá felkészülve
Az olvasók nincsenek rá felkészülve
Személyes traumáinkkal a nagy nyilvánosság elé állni mindig bátor, ugyanakkor rizikós lépés. Főként egy olyan téma - az anyaság - esetében, amivel kapcsolatban mai napig kimondva-kimondatlanul, de létezik az az elvárás, hogy csak a szépre és jóra emlékezzünk, problémákról és nehézségekről egyszerűen illetlenség szót ejteni. A Szépírók XI. fesztiváljának - ami a Maszk és önéletrajz címet kapta - első napján Kiss Noémivel és Péterfy-Novák Évával beszélgetett Harmath Artemisz online és offline létről, női illetve nőket érintő beszédmódokról, anyaság- és bloggettóról, a tabukat feszegető, ám női szerzők által írt könyvek értelmezési csapdáiról.  
Olvas, ír, szenved
Olvas, ír, szenved
Szvoren Edina a rá jellemző szenvtelen stílusban olvas fel néhány novellát Az ország legjobb hóhéra című kötetéből. A Három Hét Galériában tartott eseményen a pályatárs, Kiss Noémi mellett egy pszichológus, Duba Andrea a másik beszélgetőpartner, de kérdeznek a közönség tagjai is, író-olvasó találkozóvá alakítva az estet. A galéria közvetlenül az utcáról nyíló termében ülünk, nem messze a Kosztolányi Dezső tértől, és egészen közel a Móriczhoz. Buda forgalmas terei és azok névadói viszont nem a földrajzi helymeghatározás miatt jönnek szóba.
Akiért a kaddis és a rekviem szól
Akiért a kaddis és a rekviem szól
Irodalmi beszélgetéseken ritkán jutnak el a résztvevők József Attilától és Illyés Gyulától többek között De Gaulle és Mitterrand érintésével egészen Orbánig és Gyurcsányig, úgy, hogy még Fábry Sándor sem marad ki. De ha egy olyan író (publicista, történész) életművét boncolgatják, aki tényleg majdnem száz évet élt, és Franciaországban legalább olyan jelentős gondolkodónak tartják, mint idehaza, akkor nincs min csodálkozni. A Litera Előhívás című, önéletírásokat, memoárokat, interjúköteteket elemző beszélgetéssorozatának témája ezúttal Fejtő Ferenc élete és munkássága volt.
Pánerotikus mellérendelések
Pánerotikus mellérendelések
Szentkuthy Miklós a magyar irodalomtörténet nagy magányos különceinek egyike. Hogy ezt a címkét kapta, abba természetesen alkotásai jellegén túl sok minden más is közrejátszik, többek között a kor és a közeg, amelyben alkotott. Szentkuthy Frivolitások és hitvallások című könyvéről beszélgetett a Litera Előhívás sorozat legutóbbi estjén a program négy állandó résztvevője: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György. 
Színház, garzonköltészet, slam
Színház, garzonköltészet, slam
Tő- és összetett mondatokat hallottunk Győrfi Katától az RS9-Vallai kertben, mikor Nemes Z. Márió kérdezte a József Attila Kör Kötet előttiek nevű sorozatában. Békebeli, nyugodt, türelmesen kitartó beszélgetést hallottunk, amit teljes egészében kéne közölni, az összefoglalás nem méltó hozzá. Aki nem volt jelen, tehát rosszul járt: mélyérzésű, játékos, tájékozott és okos költőnőt mulasztott el.
Rakovszky Zsuzsáé a Babits-díj
Rakovszky Zsuzsáé a Babits-díj
Először kapta nő a Babits Mihály Alkotói Díjat, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság életműdíját, amelyet hétfő este a Petőfi Irodalmi Múzeumban adtak át Rakovszky Zsuzsának. A díjazott műveiből Ráckevei Anna színművésznő olvasta fel a Tarján Tamás által válogatott összeállítást, Rakovszky Zsuzsát Margócsy István méltatta.
Személyes emlékezethelyek
Személyes emlékezethelyek
Az ember homo narrans, azaz történetekben gondolkozik. Kerek egész narratívává egészíti ki mindazt, amit leírni, versben megfogalmazni csupán töredékesen lehet. Áfra János Két akarat című könyvének bemutatóján többek között a személyes traumák írás általi feldolgozhatatlanságáról, felejtésről, elengedésről beszélt. A beszélgetőtárs Mezei Gábor volt.  
Erős copf és poszttraumás gyermekiség
Erős copf és poszttraumás gyermekiség
Az Európai Unió Irodalmi Díjával kitüntetett Szvoren Edina rövidtörténeteiben a gyerekszereplők rendre koravénnek, míg a felnőttek gyermek mivoltukba beleragadt poszttraumás karaktereknek tűnnek. A Rózsavölgyi Szalonban rendezett esten az írót legfrissebb, harmadik kötetének (Az ország legjobb hóhéra) szerkesztője, Turi Tímea faggatta többek között arról, vajon együtt lehet-e élni a traumákkal. A jellegzetes hangulatú elbeszélésekből a hallgatóság Söptei Andrea felolvasásában hallhatott egy kis ízelítőt. 
47   48   49   50   51   52   53   54   55 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés