irodalom / tudósítás

A tábor felén túl mindig kezdem már érezni, hogy bizony nem végtelenek az energiaraktáraim, ezért szerda este viszonylag korán elbúcsúztam a társaságtól. Volt is mire rápihenni, másnap ugyanis ismét sűrű program várt ránk: Imreh András szemináriumán továbbra is Bruck Edith súlyos traumákat feldolgozó szövege volt terítéken, délután pedig Károlyi Csaba kritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese érkezett hozzánk, és szokás szerint az idei év könyvtermésébe nyújtott betekintést a táborozóknak. Esti vendégünk ezúttal Biró Zsombor Aurél volt, aki nagy sikerű első regénye, a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek apropóján mesélt nekünk névváltoztatásának történetéről, családjáról, illetve azt is elárulta, hogy ő miként vélekedik a kortárs irodalomban egyre népszerűbbé váló autofikciós trendről.

Hétfőn sokáig beszélgettünk még Kemény Lili regényéről, kedden azonban korán szólt az ébresztőm: talán az idei tábor legsűrűbb napja várt ránk. A reggeli elfogyasztása után belehallgattam Imreh András műfordítói szemináriumába, ahol továbbra is Örkény egypercese volt terítéken, délután Balogh Endre ajánlotta a résztvevőknek a Prae Kiadó újdonságait, később pedig kivételesen két kötetbemutatóval is készültünk a csapatnak. A budai anyák kelet felé indultak el című könyvéről Horváth Florencia beszélgetett Pál Dániel Leventével, míg este nyolc órától Turi Tímea tavaly megjelent versgyűjteményéből kaphattunk ízelítőt. Az Egyszerre egy beszéljen szövegein kívül Péczely Dóra kérdezte még a szerzőt önismeretről, szerkesztői munkásságáról és arról is, hogy mi a költészet szerepe korunkban.

A tavalyi évhez hasonlóan 2024-ben is a Szigligeti Alkotóházban vette kezdetét az egykori József Attila Kör legendás táborainak hagyományát folytató műfordítói workshop, amely immár hatodik alkalommal valósul meg a Prae Kiadó szervezésében. A programsorozat a magyar irodalom külföldi fordítóit hivatott segíteni a szellemi életben történő tájékozódásban, lehetőséget biztosítva nekik arra, hogy festői szépségű környezetben és inspiráló közösségben kaphassanak színes képet a kortárs kultúráról. Hétfőn Kemény Lili látogatott el hozzánk, aki mesélt nekünk többek között saját fordítói tapasztalatairól, alkotói válságáról és természetesen az irodalmi szférát hónapok óta izgalomban tartó első regényéről is.

Augusztus 31. és szeptember 1. között rendezték meg idén a zenei és művészeti feminista fesztivált, a Ladyfest Budapestet, amelynek célja a közösségépítés és a női szolidaritás tereinek építése. A fesztivál részét képező irodalmi beszélgetéseknek a Gólya Presszó adott otthont, a résztvevők a Szépírók Társasága tagjai voltak, a programokat Ferencz Mónika költő és műfordító moderálta. Kőrösi Kata beszámolóját olvashatják a fesztivál második napjáról.

Havas Juli második, Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című, tavasszal megjelent regényének bemutatóját június 17-én tartották a Kis Présházban. A kötetről a szerzőt Horváth Florencia költő, kulturális újságíró kérdezte.