irodalom / tudósítás
2007. 02. 27.
Nem mindennapi élmény hazánkban a kannibálvacsora, még metaforikus értelemben sem. Cserna-Szabó András pedig közönség előtt kivesézte, puhára főzte és felfalta a magyar irodalmi életet, ínyenc módjára késsel és villával. Az áldozatba más nem harapott, de nem is próbálta megmenteni senki.
2007. 02. 27.
Ritka alkalom, hogy az olvasók találkozhatnak Rakovszky Zsuzsával, mert nem sűrűn mozdul ki Sopronból. A kölcsönös elfogódottság az író és a közönség közt, mely az est nagy részét jellemezte, talán ennek számlájára írható. Izgalmat leginkább a kávé és Vámos Miklós váratlan felbukkanás okozott.
2007. 02. 26.
Szeptember óta a Toldi mozi ad esélyt kéthetente péntekenként a végzetes hatású irodalmi sokkra vágyó öngyilkosjelölteknek. Az késő esti felolvasás-sorozat szellemi atyja Szentmiklósi Tamás tanár, aki rendszerint 23 óra (!) magasságában önironikus felhangú bemutatót tart a kisvetítőben az aktuális szerzőről, majd egy interjú keretében óvatosan felkészíti a hallgatókat a következő egy-másfél óra elkerülhetetlen stációira.
2007. 02. 26.
A „nyitott” versolvasóestek abban különböznek a hagyományos irodalmi estektől, hogy a hallgatóság vállalkozó kedvű tagjai is előadhatják műveiket. A „műfaj” egy New York-i kávéházból indult, ahol Jack Kerouac olyan hatásosan adta elő egy szövegét, hogy egy vendég is kedvet kapott saját verse felolvasásához.
2007. 02. 12.
A magyar irodalom legrosszabb versei – kritikusoknak csemege, pályakezdő költőknek önbizalom-növelő kurzus. A felejtés könyörtelen istennőjével kísérelt meg szembeszállni ezen a felejthetetlen csütörtök estén Takács Ferenc a Saját film/saját színház/saját muzsika című programsorozatának keretében, egy monodrámának is beillő felolvasóesttel.
2007. 01. 27.
Hogyan tegyünk úgy, mintha egy órán keresztül irodalomról beszélgetnénk? A PIM-es Légy Ott-on az irodalomról nem sokat tudtunk meg, viszont cserébe választ kaptunk arra a régi, kínzó kérdésre, hogy miért olyan a magyar irodalmi élet, mint egy békanyálas kacsaúsztató.
2007. 01. 19.
Két éve egyedi vállalkozásra szánták el magukat fiatal műfordítók és szerkesztők: egy mindeddig alig ismert terület, a középkori európai obszcén költészet kikutatását, csokorba szedését. És hogy sikerült a munka? Esterházy Péter jellemzése szerint így: „meglepetve tapasztalhatjuk, hogy a «sötét középkor» avval a vígsággal tud a testről beszélni, ahogy mondjuk a múlt század hatvanas évei.”
2007. 01. 13.
Hogy kerül a magyar irodalmi díjak közé egy nizzai? Miért kapnak plakett, emlékérem, lánc, váza helyett kavicsot a díjazottak? Az idén negyedik alkalommal adta át Lackfi János a Nizzai kavics-díjat, ezúttal G. István Lászlónak.
2007. 01. 12.
Weiner Sennyey Tibor semmit nem bízott a véletlenre második kötetének megjelenésének estéjén. A kötetek a nyomdából érkeztek a helyszínre, így szinte még melegek voltak, mikor a jelenlevők népes csapata a kezébe vette őket.
2006. 12. 29.
Van-e tiszta testiség – szellem nélkül? Miképp tudja meg Pangloss mestertől egy szolgálólány, hogy ez minden világok legjobbika? Mi köze a fantáziának a pornóhoz? A keresztény világ sajátossága vajon a test tabuként kezelése? Bánki Éva, Pál Dániel Levente és Szigeti Csaba ezekről az ínyencségekről beszélgetett Gárdonyban a FISZ-táborban. És sok más is történt...
