irodalom / tudósítás

Több mint 100 költő olvasott fel 2011. szeptember 24-én 15 órától hajnal egyig Budapesten a Műcsarnokban, a „100 ezer költő a változásért” (100 Thousand Poets for Change) elnevezésű, világméretű rendezvény keretében.

A rendezvénysorozat harmadik estjén Garaczi László és Parti Nagy Lajos olvasta fel írását, a moderátor ezúttal Lévai Balázs volt, a talpalávalót Legát Tibor zenekara, a Sweet Jane húzta. Az első két alkalommal a szerelemmel vagy legalábbis a párválasztással összefüggő szövegek, most viszont az a segg volt az ihlető forrás, amit Laca – azaz feLugossy László – látott 1983-ban.

A „Lehetnék én is kamikáze” irodalmi-zenés programsorozat szeptember 9-én második alkalommal hozta össze az A. E. Bizottságra szövegeken és zenén keresztül emlékezni kívánó közönséget: ezúttal az „Egy lány kéne nékem” mondat volt a mottó, a téma tehát maradt a szerelem. Kukorelly Endre és Háy János olvasta fel felkérésre írt szövegét, a szerzőket Mesés Péter kérdezte.

Azt hiszem, Szigliget sajátosságai közé tartozik, hogy a napok úgy tudnak egybefolyni, mint szinte sehol máshol. Még amikor az ember ott, közvetlenül ébredés után próbálja összerakni, hogy hogy is történtek a dolgok, tulajdonképpen kinek is oltotta le tegnap a legutóbbi kötetét face to face végre, vagy melyik lopott Józsefattila-sorral szédítette a büféslányt, akkor persze azért van esély, hogy összeáll minden egész, ami eltörött. Most már, egy-két nappal később, nyilván nehezebb. A megjövendölt zúzda megérkezett a végén, ez biztos. De a többi hogy is volt?

A megérkezés eufóriája után, a menetrendszerűen érkező hőségben késlekedés nélkül megkezdődött szerdán a JAK tábor programja – ezzel a szabatos mondattal véltem elkezdeni a mai beszámolót, ennél kicsit le is ragadtam. Minden benne van pedig, ami volt: az eufória, a hőség, a percre pontos, máris dübörgő program. Megvan, ez a szó hiányzott. Szóval hogy dübörög. Második nap volt és dübörög a JAK-tábor.