irodalom / könyv
![Szent, dilis, költőietlen költemény](data/_cache/2022-02-02/peneszes_isten_envelop4_12620_220x220.jpg)
2022. 02. 03.
Míg a romantika hagyományait folytató hasonmás-történetekben és a populáris kultúra részét képező, leegyszerűsítő világképpel operáló Eminem-szövegekben az alakmások a lét világos és sötét oldalának, a jó és rossz párharcának leképezései, Mesterházynál a főhős és alteregója egymás ellentétei: fiatal – öreg, fővárosi – vidéki, humán értelmiségi (újságíró) – mérnökember valójában egymás kiegészítői. Együtt alkotnak egy egységes egészet. – Mesterházy Balázs Penészes Isten című verses regényéről Pusztai Ilona írt kritikát.
![Elveszni a Beláthatatlan tájban](data/_cache/2022-01-19/1927917_3_4_12595_220x220.jpg)
2022. 02. 01.
A beláthatatlan táj, mint csomópontokból és az őket összekötő vonalakból álló minta magára a könyv struktúrájára is ráolvasható. A mű cselekményvezetése nem lineáris, az eseményeket töredékekből tudjuk megismerni. Sokszor nem fejti ki a szerző a történteket rögtön, nem meséli el egyben, hanem más fejezetben, más szemszögéből egészíti ki. Olyan érzés, mintha az ember egy krimit olvasna, vagy puzzle-t rakna ki. – Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táj című regényéről Mandák Emese írt kritikát.
![A valóság torz tükre](data/_cache/2021-12-05/ff_12523_220x220.jpg)
2022. 01. 28.
A feldolgozhatatlan traumák végtelen körforgása szédíti az olvasót. Az önmagunk által koholt hazugságok folyamatosan felbukkannak és a karakterekkel való mély azonosulásban könnyen rádöbbenhetünk, hogy mi magunk is saját áldozatainkká váltunk. - Fekete Viktória Dorina írt Tóth Krisztina Fehér farkas című kötetéről.
![Drámák tollal, vitriollal](data/_cache/2022-01-17/7607878_5_4_12589_220x220.jpg)
2022. 01. 18.
A szerzői idézetből is kiviláglik, Márton László azon írók közé tartozik, akik tovább viszik a magyar drámairodalom radikális megújítóinak (Örkény István, Mészöly Miklós, Weöres Sándor) szellemi örökségét: a groteszk világlátásra és a világ abszurditására való érzékenységet, valamint a történelmi aktualitások iránti fogékonyságot. – Márton László drámakötetéről Pusztai Ilona írt kritikát.
![Amikor már lilul az arcod](data/_cache/2021-12-08/4zet_12536_220x220.jpg)
2022. 01. 06.
A regény nem a megszokott lineáris módon vezeti fel a szálakat, a jelenből gyakran visszaugrunk a múltba, Vera gyermekkorába, a gimibe, vagy házassága kezdeteire, de sokszor előfordul, hogy valamiféle hallucinációban találjuk magunkat, Vera képzeletében. Először tátott szájjal bámulunk, most mégis mi a fene történik, miért van nála egy dobócsillag, és mit keres a táskájában egy nuncsaku, majd újra jelen, újra a valóság, és már minden tiszta. Vagy nem. – Halász Rita Mély levegő című regényéről Vallyon Zsófia írt recenziót.
![Égbolt-variációk](data/_cache/2021-11-18/38460558_2_12485_220x220.jpg)
2022. 01. 03.
A kötet szerkezetének egyik központi motívuma bibliai evokáció, Márta, Mária és Lázár története. A bibliai testvérpár talán a fiú feltámadása miatt a legismertebb, ugyanakkor Nagy Márta egy másik történet mentén idézi meg őket. Az első ciklus Márta, Mária, Lázár című versében a modern korban jelenik meg a két nő személyisége, immáron minden szakralitástól függetlenül. Nagy Márta Júlia Elígért lány című második verseskötetéről Martzy Réka írt kritikát.
![Apák földön fekve](data/_cache/2021-12-09/4zzet_12539_220x220.jpg)
2021. 12. 12.
Külön ki kell emelni a zseniálisan megírt a szexjeleneteket. A döbbenetesen érzéki, egy pillanatig sem közönséges vagy prűd részletek önmagukban is szépek, de ami igazán fantasztikus bennük, hogy különösebb magyarázat nélkül is pontosan érzékelhető a szövegből, mikor szól egy aktus a szeretetről és mikor a hatalomról.
![A Szép hűtlenek alkonya](data/_cache/2021-11-24/7995240_5_1_12500_220x220.jpg)
2021. 12. 05.
Nádasdy Ádám tanulmánykötetének címe, A csökkenő költőiség már első ránézésére meglepő, egyben elgondolkodtató. Költőietlen korban élnénk, ahol a költészet a leértékelt áruk polcára került? Ám a könyvet megfordítva a borítón, a kötet címét adó tanulmányból vett idézet megadja az értelmezés kulcsát: „Szövegeit [Shakespeare-ét] sem kell már a fordításban se archaizálni, se költőiesíteni. Csökkenhet a költőiség, növekedhet a Shakespeare-iség.
![Beszélgetés vége : (](data/_cache/2021-11-24/7727569_5_12499_220x220.jpg)
2021. 12. 03.
Bódi Péter negyedik regényét csetregényként vezették fel, de a kategorizálásra és kritizálásra hajlamos kritikus (aki nem én vagyok) a formán túllendülve hívhatja a Hype-ot generációs regénynek, drogregénynek, de akár Erasmus-regénynek is, mivel ezek a témák mind erőteljesen megjelennek a szövegben. Le a kategorizálással, nézzük a könyvet!
![Határokon innen és túl](data/_cache/2021-11-21/38107532_1_12490_220x220.jpg)
2021. 12. 02.
A kötet hangsúlyosan épít az esztétikai területek poszthumanista szempontú vizsgálatára. Ennek oka részben az, hogy a spekulatív poszthumanizmus számára az esztétika mindig izgalmas terület, ugyanis éppen a kéznél lévő tapasztalatoktól eltérő lehetőségeket villanthatja föl, vagyis eminensen működteti a spekuláció gyakorlatát. Nem véletlen tehát, hogy a kötetben a legkülönbözőbb művészeti területek jelennek meg: képzőművészet, tánc, irodalom, film és zene.