bezár
 

irodalom / könyv

A CONTRA és a TRANS között
A CONTRA és a TRANS között
Térey János könyveit tulajdonképpen már a kezdetektől fogva élénk érdeklődés kísérte, különösen igaz ez az utóbbi években megjelent munkáira. A 2001-es Paulus, az azt követő válogatott versek (Sonja útja a Saxonia mozitól a Pirnai térig, 2003), majd a − „színházban” is nagy sikerrel játszott − A Nibelung-lakópark (2004) óta egyértelműen úgy látszik, Térey a kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb, legérdekesebb alakja.
Gyöngyhalászok búvárruhában, avagy a fuldoklás íze
Gyöngyhalászok búvárruhában, avagy a fuldoklás íze
Karinthy 1937-ben, Somlyó Zoltán halálakor felidéz egy klasszikus, romantikus hasonlatot, miszerint a költő olyan, mint a kagyló: mindkettő kínjában izzadja ki magából az értéket – egyik a verset, másik a gyöngyöt.
Almodóvar Kárpátalján
Almodóvar Kárpátalján
Berniczky Éva Méhe nélkül a bába című regényének hangulatát a nők határozzák meg. Stílusában, történetszövésében, karaktereinél és az elbeszélő esetében egyaránt felfedezhető a kaotikusság, az érzékiség, az érzékenység, a romlottság, a folytonos önértelmező gesztus.
Birtokon belül, területen kívül
Birtokon belül, területen kívül
Térey János új kötete az udvari költészet impozáns darabja, de ez a császári udvar riasztóan magányos, és az uralkodó magának zenél.
A Szárnnyal-szálló meséi
A Szárnnyal-szálló meséi
„Asszony égbe csak úgy juthat, / Ha férjével alázatos, / Ez az ő kötelessége, / Ezen az úton üdvözül” – olvashatjuk a Sukaszaptatiban, azaz a Papagáj hetven meséjében a csalfa asszonyokról. S ugyanebben a szanszkrit mesegyűjteményben szerepel néhány oldallal odébb a következő mondat is: „Nyújts hát nekem legalább egyetlen alkalommal szerelmi élvezetet, te gyönyörű nő, aki fogaid sugárzó ragyogásával az ősz elején felkelő, nyúl képét mutató Hold bimbózsenge fénysugarainak fényességét is messzi elhomályosítod, és a szívemben forróbban tüzelő sebet ejtesz, mint maga az Ötnyilú fejedelem, a Szerelemisten”. Az első idézet éppoly sokat mond el a Sukaszaptatiról, mint a második.
Önéletrajz, vagy amit akartok?
Önéletrajz, vagy amit akartok?
Kit ne foglalkoztatna, hogy vajon hogy látja őt a világ? És kinek ne lenne valamiféle személyes elképzelése erről? Identitás, emlékezet, valóság – hozzávalók egy önéletrajzhoz. De vajon mit takarhat ez a kifejezés: „önéletrajzaim”? Takács Zsuzsa különös kísérletbe fogott: hogyan mutathatjuk meg, ami a valóságból eljut hozzánk, kívülről és belülről egyszerre.
Egy regény a gáton
Egy regény a gáton
Nézzük meg, vajon kiféle-miféle e keménykötésű, Nagy Koppány Zsolt-féle ikerregény, ha egyszer már fogta magát, és ott volt a gáton, de úgy, hogy rögtön a második helyre futott be az Irodalmi jelen negyvenezer dollár összdíjazású pályázatán.
Őrült beszéd, de van benne rendszer
Őrült beszéd, de van benne rendszer
Bán Zoltán András regényének főhőse nem Susánka és/vagy/azaz Selyempina (ők vélhetően nem is igen léteznek), és nem is a történetet interpretáló Agyközpont (hiszen önmagában az sem létezik). De nem, valószínűleg nem is Zsigó bátyánk az - mivel talán maga a könyv sem létezik, nem lehet főhőse sem.
Rókák, boák, macskajaj
Rókák, boák, macskajaj
A Süssünk-főzzünk másnaposan a macskajaj történetét írja le az ókortól napjainkig, tartalmaz 52 receptet és egy hányósszacskót ezzel a felirattal: „A zacskó tartalmát mikrohullámú sütőben melegíteni szigorúan tilos.” Aki ez alapján úgy véli, formabontó könyvet tart a kezében, alig-alig téved.
Szavak és képek a határon túlról
Szavak és képek a határon túlról
Kaiser Ottó és segítői valószínűleg arra törekedtek a Határtalan irodalom című, roppant impozáns és szó szerint súlyos, két kötetes album megalkotásakor, hogy ismerős közelségbe hozzák a határon túli magyar írókat, lehetőleg minél többet bemutatva közülük és belőlük.
58   59   60   61   62   63   64   65   66 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés