irodalom / könyv
2009. 02. 04.
Egy verset lehet komolyan azzal kezdeni, hogy "Én, akit egykoron Franz Kafkának hívtak" és azzal zárni, hogy "az intellektuális agressziónak súlyos ára van", de két verssel később versben dühöngeni azon, hogy "törvényt hoznék vagy hozatnék, / hogy bizonyos szint alatt / ne lehessen József Attiláról/-hoz verset írni...", nos, ahhoz pofa kell. És Sopotniknak van - állítja Molnár Illés Az őszinteség közepe című kötetről írt kritikájában.
2009. 01. 31.
A Kalligram kiadó 2007-ben indította el sorozatát, melyben Szegedy-Maszák Mihály munkáiból válogat. Az életműsorozat első darabja, a Szó, kép, zene főként a medialitás és intermedialitás tárgykörével foglalkozó tanulmányokból merített. Ezt követte a Kemény Zsigmond-monográfia új kiadása, legutóbb pedig a Megértés, fordítás, kánon című kötet látott napvilágot.
2009. 01. 21.
Kiábrándító így indítani egy kritikát, de meg kell vallanom, nehezemre esik fogást találni Borbély Szilárd novelláskötetén. Az eltökéltség ellenére igazából bármerről közelítek, inkább előbb, mint utóbb kudarcba fullad a lendület. Nem a szöveg minősége a kérdés. Miért tűnik mégis egyre távolibbnak a megoldás lehetősége, és egyre megközelíthetetlenebbnek az Árnyképrajzoló?
2009. 01. 17.
„Egy mondatban el tudnék magamról mondani mindent, s éppen ez a tény az, ami az életben eddig a legtovább foglalkoztatott. Valójában nincs is sok mondanivalóm, de azt folyton alakítani kell”- mondja Odó, a tizenöt novella egyik hőse. Ezt a mondatot azonban a kötet bármelyik szereplőjének szájából hallhatnánk. Látszólag ugyanis nincs sok mondanivalójuk, aztán mégis kibújik mindenkiből a szerető, a gyilkos, a perverz vagy a hulla.
2009. 01. 12.
Hispanistaként mindig nagy örömmel tölt el, ha spanyol nyelvű irodalmat tárnak a magyar olvasó elé, főleg, ha kortárs szerzők műveivel teszik ezt. Ezért – és mert Javier Marías igen nagy nevű író, nemcsak hazájában, hanem egész Európában – nagy reményekkel fordultam az aprócska novelláskötet felé. Nos, talán többet vártam tőle a kelleténél...
2009. 01. 09.
Melyik volt a latin-amerikai új próza, a boom első nagy műve? Ha nem eleve értelmetlen ilyen kérdést feltenni, akkor Juan Carlos Onetti Rövid az élet című regénye komoly esélyes erre a címre, még akkor is, ha A száz év magánnyal vagy Borges novelláival ellentétben nálunk eddig majdnem teljesen ismeretlen volt.
2009. 01. 06.
Zafón regényeiben fontos szerepet játszik Barcelona egyik titkos zuga, az Elfeledett Könyvek Temetője, ahol – Borges Bábeli könyvtár című novellájához hasonlóan - minden valaha megírt, aztán elfelejtett regény arra vár, hogy újra felfedezzék, hogy rátaláljon az Olvasó, az az Olvasó, akinek éppen rá van szüksége.
2008. 12. 20.
A TÁP Színház Keresők című előadása nem véletlenül kapta meg a 2006/2007-es évad legjobb független színházi előadásáért járó Színikritikusok díját. Azonban mindaz, ami a színpadon olyan jól szólt, irodalmi alapanyagként nem tudja megállni a helyét. Ez a látszólagos paradoxon viszont legalábbis érdekes - állítja Deres Kornélia, Molnár Péter regényéről közölt pár-kritikájában.
2008. 12. 18.
Stephen King csaknem hétszáz oldalas regénye, a Lisey története az írásról, az olvasásról és a fikcióról szól. Létezik egy tó, melynek partján kivetjük a hálónkat, melynek vizéből mindannyian kortyolunk, állítja a könyv, és ez a tó a szavak, a mítoszok tava, minden író és olvasó álomszerű helye.
2008. 12. 15.
Szijj Ferenc intellektuálisan egyszerre letisztult és túlterhelt lírája valójában ugyanolyan könnyen vált ki elismerő biccentést az olvasó részéről, mint amilyen nehezen szerethetőnek tűnik valaki más számára. A Kenyércédulák időtálló kötet, jó eséllyel még érettségi tétel is lesz belőle, mégis: bizonyos hangoltság, kesztyűs kéz és pihent agy szükségeltetik az olvasásához.
