irodalom / könyv
2009. 03. 09.
A felolvasó című film igazi különlegessége, hogy emberi közelségbe hoz egy valaha az SS munkájában önként részt vevő, koncentrációs tábori őrként dolgozó nőt. Nem attól lesz emberi, mert előbb ismerjük meg őt, mint a múltját, hanem attól, amilyen ember. Azonban Bernhard Schlink könyvének karaktere ugyancsak távol áll a filmbeli Hannától.
2009. 03. 05.
A vízipatkány „sütve, pár csepp ecettel, porhanyósabb, mint a fürjcsibe” – olvassuk Miguel Delibes magyarra nemrég lefordított regényében. Az így készült ételt személyes tapasztalat híján nem ajánlhatom, A patkányokba azonban mindenképpen érdemes belekóstolni.
2009. 03. 02.
A Magvető válogatáskötete szerényen úgy tesz, mintha a Tar Sándor novellaművészetének csak egy szűk keresztmetszetét nyújtaná át az olvasónak. A PRAE.HU kritikaírója azonban nem tesz úgy, mintha nem Tar Sándor életművét cincálgatná a novelláskötet ürügyén.
2009. 02. 20.
Ki ne játszott volna el a gondolattal, milyen lenne, ha "volna kééét élete", s ebben a két (három, sok) életben annyi nőt/fiút szeretne, ahányat tud. Nos, I. B. Singer regénye végig is viszi a gondolatsort, mi történik, ha a döntésekre képtelen főhős, a távolról sem hedonista Herman Broder egyszerre három követelőző feleséggel kénytelen elszámolni.
2009. 02. 09.
"Menyhárt Jenő első önálló kötete éppen annyira átütő erejű és sajátos, mint a zenei munkássága. Nem életrajz, nem regény és nem is tudományos értekezés, hanem mindezek különleges szintézise" - olvashatjuk az Európa Kiadó frontemberének első kötete kapcsán. Kétségtelen, hogy Menyhárt Jenő a magyar underground zenei élet egyik meghatározó figurája, ám hogy ikonikus szerepe elég-e ahhoz, hogy agitátorként is megállja helyét, arról Tímár Borbála igyekszik meggyőzni a gyanakvó olvasót.
2009. 02. 04.
Egy verset lehet komolyan azzal kezdeni, hogy "Én, akit egykoron Franz Kafkának hívtak" és azzal zárni, hogy "az intellektuális agressziónak súlyos ára van", de két verssel később versben dühöngeni azon, hogy "törvényt hoznék vagy hozatnék, / hogy bizonyos szint alatt / ne lehessen József Attiláról/-hoz verset írni...", nos, ahhoz pofa kell. És Sopotniknak van - állítja Molnár Illés Az őszinteség közepe című kötetről írt kritikájában.
2009. 01. 31.
A Kalligram kiadó 2007-ben indította el sorozatát, melyben Szegedy-Maszák Mihály munkáiból válogat. Az életműsorozat első darabja, a Szó, kép, zene főként a medialitás és intermedialitás tárgykörével foglalkozó tanulmányokból merített. Ezt követte a Kemény Zsigmond-monográfia új kiadása, legutóbb pedig a Megértés, fordítás, kánon című kötet látott napvilágot.
2009. 01. 21.
Kiábrándító így indítani egy kritikát, de meg kell vallanom, nehezemre esik fogást találni Borbély Szilárd novelláskötetén. Az eltökéltség ellenére igazából bármerről közelítek, inkább előbb, mint utóbb kudarcba fullad a lendület. Nem a szöveg minősége a kérdés. Miért tűnik mégis egyre távolibbnak a megoldás lehetősége, és egyre megközelíthetetlenebbnek az Árnyképrajzoló?
2009. 01. 17.
„Egy mondatban el tudnék magamról mondani mindent, s éppen ez a tény az, ami az életben eddig a legtovább foglalkoztatott. Valójában nincs is sok mondanivalóm, de azt folyton alakítani kell”- mondja Odó, a tizenöt novella egyik hőse. Ezt a mondatot azonban a kötet bármelyik szereplőjének szájából hallhatnánk. Látszólag ugyanis nincs sok mondanivalójuk, aztán mégis kibújik mindenkiből a szerető, a gyilkos, a perverz vagy a hulla.
2009. 01. 12.
Hispanistaként mindig nagy örömmel tölt el, ha spanyol nyelvű irodalmat tárnak a magyar olvasó elé, főleg, ha kortárs szerzők műveivel teszik ezt. Ezért – és mert Javier Marías igen nagy nevű író, nemcsak hazájában, hanem egész Európában – nagy reményekkel fordultam az aprócska novelláskötet felé. Nos, talán többet vártam tőle a kelleténél...
