bezár
 

irodalom / könyv

A finn állatorvosi ló
A finn állatorvosi ló
Rokonság ide, rokonság oda, valljuk be: keveset tudunk a finnekről. És amit tudni vélünk, az sem biztos, hogy tényleg úgy van. Hideg, sötét, depresszió, jó sok vodka, szauna és Mikulás, Nokia és Mika Häkkinen. Ezekre a közhelyekre egyébként egy kiállítás is épült a Néprajzi Múzeumban, még jó darabig meg lehet nézni. De ha valaki más oldalról szeretné szembesíteni a finn valóságot a saját elképzeléseivel, az utazásra azonban nincs módja, választhatja a Mai finn drámák című kötetet is.
Kultuszregény álarcban
Kultuszregény álarcban
Jókora késéssel és alaposan elmaszkírozva jelent meg magyarul Julio Cortázar egykori kultuszregénye, a Rayuela (’Ugróiskola’), amely elhallgatások, állítólagos tiltások, ambiciózus vágyak, hivatkozások formájában már évtizedek óta jelen volt a magyar értelmiségi köztudatban.
Eltávozott egy idevalósi
„Amennyiben ön úgy véli, hogy apám helyenként pongyolán fogalmazott, lehet, hogy igaza van. De biztos, ami biztos, fussa át még egyszer a szöveget.”
Romanisztán kialakulása és hétköznapjai
Úgy jöttem meg tegnap Erdélyből, hogy élményektől és vádliban megannyi kilométertől duzzadva majd leülök ide, és monitorra vetem könnyed, szellemes és magabiztos recenziómat Spiró György Feleségversenyéről. Ezzel szemben arra érkeztem haza, hogy meghalt két múltbéli jó barátom pár nap különbséggel, bennem pedig tompa, sajgó bénultság. Sok a halottam mostanában, és nem vagyok könnyed, se szellemes. A könyv viszont jó.
Kapcsolatok beteg patkány, titok, ember és Homérosz között
Az, hogy Paizs Miklós keményen tükröt tartó Larry Flynt-féle társadalmi-politikai provokátor, avagy a Tan Kapuja Buddhista Főiskola egykori növendéke, a Don Giovanni-partitúrákkal szöszmötölő elvonult művész, aki már rég nem igyekszik a világ jelenlegi, „trendi alakulásának ütőerén tartani az ujját...” –, alighanem blőd kérdés. Az alább következő cikket ezért csak az olvassa el, aki ennél többet is szeretne tudni az Odüsszeiászról és szerzőjéről.
„…kép zuhog át a szón…”
„…kép zuhog át a szón…”
Kovács András Ferenc költészetének értelmezhetőségében – kétségtelen – a palimpszesztus, azaz az áthallásos, átírásos szöveg poétikája kínál meglehetősen stabil támpontokat. Azonban a 2002 és 2009 között született versekből készült válogatás – vagy ahogyan a Sötét tus, néma tinta meghatározása jelzi: Vázlatkönyv – a játékosságon és a hagyomány különböző színrevitelein túl más fontos tapasztalatra ugyancsak felhívja a figyelmet: nevezetesen a későmodern költészet szón alapuló esztétikájára.
A homoszexualitás szenzibilis poétikája
A homoszexualitás szenzibilis poétikája
Ma, amikor a homoszexualitás már nem tiltott cselekmény, a promiszkuitásos szingli életformához pedig nem társul a szégyen érzete, ezeknek a témáknak, mintegy fordított hatásként, a legalitás okán csökken a tematikai érdekessége. Ám az ilyen tárgyú irodalmi művek olvasásakor éppen ezért fordul a figyelem a poétikai szempontokra.
Mindennaposnak számítanak az erőszakos cselekedetek
A Nem vénnek való vidéket követően újabb Cormac McCarthy regény jelent meg magyarul a Magvető Kiadó gondozásában. Az utóbbi években hatalmas népszerűségnek örvendő kortárs amerikai szerző egyik korábbi írását, az eredetileg 1985-ben megjelent Véres délköröket tarthatja kezében az olvasó. A műben McCarthy egy olyan végletekig lepusztult, kaotikus világot fest le előttünk, melyben mindennaposnak számítanak az erőszakos cselekedetek, és az embert egy hajszál sem választja el az állatias viselkedéstől.
Hajó lebeg az irónia vizén
Hajó lebeg az irónia vizén
Az asztalomon egy csésze kávé, mellette félpohárnyi sör és vizespohár –, közrefogva Árvai Ferenc Ödön pályakezdő költő első, Mint vitorlás a tavon című kötete. Amíg tart a kávé, sör és víz, addig olvasok, és írom, ironikusan, amit lehet, ahogy a kiválasztott Eörsi-mondat ironikussá tesz.
A mozdulatlanság retorikája
A mozdulatlanság retorikája
A Cédrus Művészeti Alapítvány és a Napkút Kiadó gondozásában megjelent kötet, A herceg álma három kamaradrámát tartalmaz Születésnap, A herceg álma és Hippolytos, Hippolytos! címmel. A némiképp Maeterlinck és Pirandello világát megidéző kötet középpontjában a játék és valóság szembeállítása áll, álom és ébrenlét, eredeti és utánzat határai erősen összemosódnak, s ez a problematika nemcsak az egyes művek esetében áll fenn, hanem kérdéseket vet föl általában a színházzal kapcsolatban is.
49   50   51   52   53   54   55   56   57 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés