bezár
 

irodalom / könyv

Nem hibázni milyen
Krusovszky Dénes első, 2006-os kötete után, gondolom, nem én voltam az egyetlen, aki várta a folytatást. A ritka önfegyelemmel megírt, csendes Az összes nevem egy ígéretes pálya kezdetének tűnt, ahogy azt mondani szokás. Az Elromlani milyennel Krusovszky most beteljesíteni látszik ezt az ígéretet. Méghozzá nem is akárhogy. Hol kezdjem?
Egy priuszos Szindbád
Márai talán legjobb regényében, a Szindbád hazamegyben a főhős éveken át megszállottan keresi éttermekben, kocsmákban az asztali bort. Ami olyan jó, mint amit egyszer valaha, valahol, véletlenül talált és ivott egy ebédhez. Nem történelmi borvidéken készített híres bort, hanem a rendes bort. Hát ilyen regényben a Trüffel Milán.
Az életimádat, amint (felül)írja önmagát
Az életimádat, amint (felül)írja önmagát
Darvasi László új regénye kapta az idei év Rotary irodalmi díját. Az irodalomkritikák egy nagy regény születéséről beszélnek, illetve arról, hogy a mű valóban „zabáltatja” magát. Az érzések és az események – mind a történelmi, mind pedig a szereplők magánélete - áradnak, mint a Tisza, folyamatosan újraolvastatják magukat. De milyen ez a regényben ábrázolt világ, amely ennyire beszippantja az olvasóját? Miért olvashatjuk és hallhatjuk azt mindenhol, hogy a nagyregény elbizonytalanítja olvasóját? Valóban így lenne?
Atlantisz reloaded – gyorstalpaló
Atlantisz reloaded – gyorstalpaló
Nem egészen egy évvel ezelőtt jelent meg az 1989-es születésű Alexis Bramhook első regénye, a Harc Atlantiszért. A kissé riasztó – mert bombasztikusan közhelyes – cím fantasy sztorit takar, enyhén dark beütéssel: a párhuzamos világokon keresztül vágtató cselekmény a mitikus város mentőakcióját rögzíti.
Szétforgácsolt orosz jövő
Szétforgácsolt orosz jövő
Oroszország, 2028. Szorokin tizenhat epizódból kötetté kanyarított körképe nem is akar nagyszerkezetet felmutatni, „lapraszerelt" tablóként viszont sok fantáziadús pillanatot felvillant. A Cukor-Kreml, bár utópiának szkeptikus, a közösség erejébe vetett hittel nem számol le, s ez sokat elárul az orosz lélek identitásmegőrző technikájáról.
Horrorfilm, dalban elbeszélve
Bajtai András a vele készített Bárka-interjúban megjegyzi: „ami az írás körülményeit illeti: általában valamilyen melankolikus zene a katalizátor, ami lehet Erik Satie, Arvo Part, Bach, Sigur Ros." Satie zenéje tőlem sem áll távol, ezért mielőtt bármiféle kritikai észrevételt tennék, kikeresem a gyűjteményemből és azonnal elindítom Satie: After the rain című darabját.
Blődlilavina a síparadicsomban
Blődlilavina a síparadicsomban
Simon Brenner első nyomozásának krónikáját szerpentinszerűen kanyargó elbeszélésből ismerhetjük meg. A kettős gyilkosság helyszíne egy eldugott település az osztrák Alpokban, a legbizarrabb síparadicsom, amelyről valaha is olvastunk. Van itt tejtermékfejű főrendőr, rózsaszínű, lépésben haladó Chevrolet taxi, kezetlen nő, s az itteniek egyik kedves időtöltése a jéglövészet nevű, utánozhatatlanul idétlen sport.
Ifjúkori (ön)arckép - kisvárosi keretben
Ifjúkori (ön)arckép - kisvárosi keretben
Alice Munro neve egészen a közelmúltig ismeretlen volt a magyar olvasóközönség előtt, az utóbbi három évben azonban három novelláskötetét is kézbe vehettük, és az idén napvilágot látott egyetlen regényének (Lives of Girls and Women) magyar fordítása, éppen akkor, amikor a „kanadai Csehovnak” is nevezett írónő megkapta a Nemzetközi Man Booker-díjat.
Nők a labirintusban
Karafiáth Orsolya A Maffia-klub című regényét mutatjuk be, miközben a regény detektívregényként való helytállásán elmélkedünk.
Régi fotók nyomában
A Hagymahántás közben című, vitákat kavaró műve után érthetően nehéz dolga volt Günter Grassnak, hiszen egy következő leleplező, fikcionalitást ki- és eljátszó könyvet már nem lett volna értelme az olvasó kezébe adni. Szerencsére ezen intenció csak halványan sejthető A doboz mélyén.
47   48   49   50   51   52   53   54   55 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés