irodalom / könyv
2010. 09. 13.
Szilasi László Szentek hárfája című regénye mesteri módon jeleníti meg a posztmodern történelmi regények egyik leggyakoribb jellemvonását: a történész vagy „történészszerű karakter” (lásd még Elisabeth Wesseling a posztmodern történelmi regényről szóló monográfiájában) elbeszélésében a tulajdonképpen rekonstruálhatatlan múltról mesél, miközben az olvasó magáról az elbeszélőről is részletes jellemrajzot kap, többek között arról, miért épp azt a múltbeli eseményt meséli el nekünk.
2010. 09. 03.
Lázár Bence András első könyve, A teraszról nézni végig olyan tematikát boncolgat, amely talán a leginkább magától értetődő egy (ráadásul 19-20 évesen megírt) első kötet esetén. A struktúra egyszerű – nem túl, de éppen, hogy eléggé –: a felnőtté, férfivé válás díszletei egy háromciklusú kompozícióban jelennek meg.
2010. 08. 07.
A Körkép bár panorámát ígér egy-egy évnyi irodalomra, természetesen csak kilátást adhat egy szobából. Tekintélyes kötet, de azon könyvek közé tartozik, amelyeknek többet olvassuk a tartalomjegyzékét, mint a bennük található szövegeket.
2010. 08. 01.
Ami sajátosan „észtté” teszi a Hangolás című kötetet, az a természetről való beszéd minden szöveg alapját képező – a más referenciamezőket megmozgató nyelvi működésről leválaszthatatlan – jelenléte. Olyan jelenség ez, amely az inkább „urbánus”, városi tereket megéneklő kortárs magyar költészethez képest egy igencsak eltérő szemléletmódot tükröz – Õnnepalu és Sommer művészete talán Győrffy Ákos lírájára emlékeztet a legerősebben.
2010. 07. 30.
Györe Balázs könyvében számos lakás, szoba, erkély, egyszóval otthoni tér található - a kölcsönlakás című kötet mégis az otthontalanság kötete. Másrészről pedig "Losonczy Anna menjen a büdös francba".
2010. 07. 22.
„Mielőtt kitalálhattam volna a főmosómestert, összeakadtam eleven másával. Sajnos hajlamos vagyok a találkozások elkapkodására, valami kóros türelmetlenséggel keltem életre fikcióimat.” Ezzel a vallomással kezdi Berniczky Éva egyik novelláját, a Jégármányt, mintha kulcsot szeretne adni az olvasónak saját írói világához. Azt azonban, hogy álkulcsról van-e szó vagy valódiról, nem olyan könnyű eldönteni.
2010. 07. 14.
A gyönyörű kiállítású kötet rövid, meditatív szövegek gyűjteménye, amely a "semmi" egzisztencialista fogalmát járja körbe. E körbejárásban mégsem a beszélő, hanem az út, a (beszéd medre) kopik. Így jutunk egyre mélyebbre, így lesz az egymásra rótt körökből spirál.
2010. 07. 10.
Mi vesz rá valakit arra, hogy önnön neurotikus tüneteire magyarázatot keresve papírra vesse évek óta halott édesanyja depressziójának történetét, sikertelen öngyilkossági kísérleteit és az őket megelőző, kisebbségi komplexussal terhelt gyermek- és ifjúkort? Hogyan írhat az ember saját tragikus sorsú felmenőiről irodalmi beszámolót?
2010. 07. 09.
Becsy költői szerepfelfogása, a csak rá jellemző, nagyon egyedi versbeszéd, valamint az érzelemtelítetten archaizáló líranyelv nem szembefordul a költészetpiacon ma kapható elgondolásokkal, nem konfrontálódik, hanem tudomást se vesz róluk. A harminchét éves Becsy András a Fényes szelek nemzedékének tagja, pont.
2010. 07. 07.
Szécsi Noémi nyilván tudatosan lavírozik a populáris és a magaskultúra regiszterei között Utolsó kentaur című regényében. Ennek ellenére vagy épp ezért a könyv szokatlan témája és hangütése révén kiemelkedik a kortárs magyar prózairodalomból. A könnyen befogadható mű akár kulcsregénnyé is emelkedhet, amely megérdemli az olvasói figyelmet.
