irodalom / könyv
2011. 02. 02.
François Zourabichvili magyarul eddig egyetlen elérhető könyve több szempontból is hiánypótló írás: egyfelől gazdagítja a nem túl bőséges magyar nyelvű Spinoza-irodalmat, másfelől tökéletes példája annak, hogy milyen egy vagány filozófiatörténeti munka. A gondolkodás fizikája nemcsak kifogástalan elemzés, hanem olyan könyv, amely nem hagy kétséget afelől, hogy a benne foglaltaknak tétje van.
2011. 01. 25.
A Protokollban nincs egyetlen „nagy esemény” sem, nincs sorsfordulat; csak dolgos hétköznapok vannak, reprezentatív partik és csendes berúgások. Az események szintjén a regény szándékoltan szappanopera-szerű, amiben nagyon változatosan ugyan, de folyton ugyanaz történik. Hogy a Protokoll mégsem csak egy versbe szedett Gazdagok és szépek, az annak köszönhető, hogy a cselekmény minden pillanatában egyetlen folyamatra koncentrál: arra, amelyet a regény Emil Ciorantól vett mottója úgy fogalmaz meg: „Élni annyi, mint teret veszteni.”
2011. 01. 24.
Esther Kinsky Üdülő című regényének középpontjában az elvágyódás és a magatehetetlenség áll. A kisváros lakóival a kánikula évében találkozunk, amikor évek óta először "elmaradt az ár". A mű egészén végigvonuló szárazság és szomjazás egyben a szöveg metaforikus olvasatának lehetőségét is adja. A címben megjelenő "üdülő" a vágyak célpontja, amitől azt remélik, minden jobb lesz, ahol végre "hűsölhetnének" a szereplők, akik különben már-már élettelen lassúsággal vánszorognak egyik napról a másikra, értelmet nem találva az életüknek.
2011. 01. 12.
Ayhan Gökhan és k. kabai lóránt kötetei egyaránt 2010 nyarán jelentek meg a JAK-füzetek sorozatban. Mindkettő jó példa az elmúlt évek letisztult lírai paradigmájára: az a költészeti átrendeződés, melynek kezdetét jobbára a Telep-csoport megalakulásával, lezárulását pedig a csoport feloszlásával tájolhatjuk be, igen transzparensen látható e két könyvön keresztül, olykor akár a paradigma mainstreamjétől való eltérések révén is.
2011. 01. 11.
Két napja gondolkodom azon, miért olyan nehéz írni erről a kötetről, amikor olvasni annyira könnyű és jó. Miért olyan nehéz úgy fogást találni rajta, hogy kikerüljük a „kelet-európai történetek nőkről” címkét? Ki kell-e, ki lehet-e kerülni egyáltalán? Talán nem, úgyhogy szálazzuk szét szép sorjában!
2011. 01. 02.
A Textolátria, mi tagadás, már első látásra levett a lábamról. Üdvözítő volt végre olyan fiatal szerzőtől származó kötettel találkozni, ami egészében véve koncepciózus, azaz a szövegtár mellett könyvtestként is gondol magára (van anyagisága, borítója, lehet színes, stb.). Kele Fodor úgy tűnik, nem bízott semmit a véletlenre és alighanem ez a kivárás is jót tett ennek a kötetnek.
2010. 12. 29.
Az ezredforduló környékén végigsöprő Bartis-láz nosztalgikus emlékével nyúltam legújabb „nem vékony” kötetéért, A csöndet úgyért. Reméltem, hogy a majdnem évtizedes hallgatás – A Lázár-apokrifeket soha nem tudtam könyvként komolyan venni – után felidéződik megint egy olyan lét-szöveg-élmény, mint akkor, A nyugalom idején. Tartott ez addig, amíg nyúltam, elmúlt, amikor kinyitottam: 365 mobiltelefonnal kattintott fotó, patinás Bartis-brand kötésben, a könyv végén a fotócímek 3 nyelven – mi ez?
2010. 12. 27.
Milyen lehet az a világ, amelyben a rablógyilkossal a mazochista temetkezési vállalkozó felesége számol le, a stylist kislánya pedig űrlényeket hallucinál rózsaszín szobácskájába? Idióta, perverz, Darwin-díjat érdemlő figurák gyűjteménye.
2010. 12. 16.
Szimonidész egyszer részt vett egy lakomán. Miután kihívták a palotából, beszakadt a mennyezet, agyonnyomva a házigazdát és vendégeit – a felismerhetetlenségig összeroncsolva őket. Szimonidész, a költő viszont el tudta mesélni, ki hol ült az asztalnál. Így neki köszönhették a hozzátartozók, hogy eltemethették a halottakat. Ahogy Cicero meséli, ez a mnemotechnika születésének története.
2010. 12. 12.
Ha nem mész bele túlságosan, ha távol tartod magadtól legalább annyira, hogy elmosódjon a borítón a vasszerkezet, akkor megúszod a szédülést. Ha szeretsz hintázni, olvasd végig egy ülésben Falvai Mátyás új novelláskötetét, a Gépindákat, nem fog befonni, attól ne félj.
