bezár
 

irodalom / könyv

Irodalomtörténetet olvasó könyv
Csupán a könyv sokadszori újraolvasása során éreztem úgy, hogy a mondat nekem mint kritikusnak is szól. Attól fogva azonban megmaradt bennem a kétely, vajon minden problémám, az olvasás során kialakuló ellenérzésem nem abból ered-e, hogy végső soron olyasmit várok el ettől a kötettől, olyan kérdésekre keresem benne a választ, amire nem képes és tulajdonképpen nem is hivatott megfelelni?
Könyvvé lett világ
A 2009-ben megjelent Sötét tus, néma tinta című Kovács András Ferenc-kötet „vázlatkönyvként” határozta meg magát, s 2002 és 2009 közt keletkezett műveket adott közre. Az idei Bohócöröklét címe alatt a következőt olvashatjuk: Impromptuk és divertimentók, 2003–2009. Ahogy tehát a két esztendővel korábbi, úgy önmeghatározásából kiindulva első pillantásra e mostani anyag sem feltétlenül támaszt túlzott elvárásokat olvasóiban, a szórakozva tanítás és a tanítva szórakozás egyetlen feltételének az (újra)olvasás tűnik.
Krómsárga szvit
„Életemre és írásmódomra közvetlenül és közvetve sem gyakorolt semmi akkora hatást, mint az, hogy két gyermekem van” — mondta egyszer Raymond Carver. Ám mielőtt összevonnánk szemöldökünket e mondat és a Carver-szövegek látszólagos ellentétén elcsodálkozva, hozzáteszem: arra utalt, hogy a család számára leginkább „nyomasztó felelősségtudatot és folyamatos zaklatást” jelentett.
Tömeggyilkosság egy mondat értelmezéséből
Tömeggyilkosság egy mondat értelmezéséből
_uacct = "UA-1248375-1"; urchinTracker(); Egy olasz vallástörténész és egy, a 17. századi zenetörténet szakértőjének szó szerinti házasságából született a Veritas, egy hétkötetes történelmi krimisorozat harmadik része. A tíz nap alatt lezajlódó gyilkosságok felderítése valójában csak álca: mögötte a 18. század eleji Bécs történelmét, szokásait, ételeit, kávézóit, kocsmáit, betiltott játékait és nőcsábászait ismerhetjük meg egy olasz kéményseprő elbeszéléséből.
A posztapokaliptikus mosoly könyve
Vajon mekkora esélye van egy fagylaltkehelynek a pokolban? Mit rejtegethet egy démon a széfjében? Hány percébe telik egy gyakorlott okkultistának, amíg áttekint a Túlvilágra? Neil Gaiman és Terry Pratchett közös könyve elárulja a választ. Aki elolvassa, arról is meggyőződhet, hogy a halesőt jövendölő ősi prófécia addig tűnik csak obskurus blablának, míg egy jókora lazac be nem töri a szélvédődet a sztrádán.
Vodkát iszok, de színi nem szíjok
Még ha eddig nem is tette magáévá a lelked ez a Szorokin-fiú, és nem várnád megszállottan, hogy miféle mókát eszelt ki ezúttal, ha nem szidnád magad, hogy miért nem tanultad meg az oroszt rendesen annak idején (most olvashatnád eredetiben), szóval ha egyáltalában semmi közöd nem volt ehhez a lobogó hajú szőke fickóhoz, mostantól lesz.
Kairosz: a belső végtelen
Az önmagát Voyti Attilának nevező, közelmúltban feltűnt titokzatos szerző első, Trilégia című regénye, valamint a napokban megjelenő Interim téridő című novelláskötete egészen új dimenziókba vezeti olvasóit. Hogy az álnév kit takar, azt most ne találgassuk. Ám annyi bizonyos, hogy bárki legyen is a szerző, Szepes Mária, Nick Cave és Arthur Rimbaud közeli lélekrokona.
Félelem és reszketés a Kádár-rendszerben és ma
György Péter új könyve, az Apám helyett kiemelkedően fontos olvasmány ma Magyarországon, Európában. Egy személyes történeten keresztül próbálja körbeírni, magyarázni, megértetni mindazt, ami konkrétan a szerzővel és apjával, tágabb értelemben pedig a magyar társadalommal történt az elmúlt elfojtásokkal, traumákkal teli évtizedekben. Noha a hangnem vállaltan szubjektív, a tanulságok levonása mindannyiunk számára elkerülhetetlennek látszik.
Káromkodások, szlenges párbeszédek, kitörési pontok
Carver prózaéletműve nem hosszú, hatása mégis óriási. Ha a hetvenes évek amerikai prózájának egyik kulcsregénye Thomas Pynchon Súlyszivárványa, akkor a ’80-as éveket Carver és az ő nevével fémjelzett minimalista iskola jellemzi a leginkább. Aztán, hogy a sokak által inkább dirty realismként aposztrofált carveri prózavilág tényleg befér-e a minimalizmus kalapja alá, arról mostanában sokat vitatkoznak...
A romlás világai
Leica formátum – a cím a mai szabványos, 35 mm-es filmméretre utal (ez a formátum végül a Leica fényképezőgépek gyártójának köszönhetően terjedt el), amely ugyan kevésbé részletes (nagy felbontású), mint a korábban használt 70 mm-es, mégis, úgy tűnik, mintha a szöveg a képkockák felnagyításának technikájával élne: kiemel egy apró részletet, hogy közelebbről vizsgálhassa meg annak alkotóelemeit, mintha így tudhatna meg többet az egészről.
38   39   40   41   42   43   44   45   46 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés