irodalom / könyv
2011. 09. 07.
Néhány évvel ezelőtt (2005? 2006?) egy napon ellógtam az iskolából. Elég gyakan megesett, beültem egy kávézóba, szerettem ezt csinálni, elbújni, olvasgatni, írogatni, egyedül, ezek a lógások szokásommá váltak, lett is aztán belőle bajom elég.
2011. 08. 18.
Felvidéki Miklós első önálló képregénykötete nem elsőként játszik el az alkotás folyamatának alkotásként való bemutatásával. Alkotói válságról és ötlethiányról mesélni úgy, hogy közben nemcsak hogy megteremtünk egy új világot, de ellentmondásosan a mű keletkezéséről is értekezünk, nem újdonság tehát. Ami jó hír, hogy még mindig működik.
2011. 08. 07.
Három ember zilált viszonyát rajzolja meg a kragujevaci születésű, ám Kanadában élő Dragan Todorovic a délszláv válság idején, Belgrádban, illetve az emigrációban. A kérdés az, hogy a három ember története akkor is ilyenformán alakul-e, ha nem dúl háború a hazájukban; a regény ugyanis mintha a háborúval és az otthontalansággal mentené, amit a három ember művel egymással, pedig ez a magyarázat nem egészen magától értetődő.
2011. 07. 22.
A sors és a szerkesztő szeszélye folytán ezúttal több oldalról is megvizsgálunk egy kötetet. Király Levente könyvéről Csobánka Zsuzsa és Payer Imre is írt kritikát. Remélhetőleg igaz, hogy több szem többet lát, hogy a két írás teljesebb képet ad ugyanarról a könyvről, és jobban megmutatja a különböző olvasói elvárásokat és szokásokat.
2011. 07. 21.
Nagy feladatra vállalkozik az Énekek éneke. Miközben a kortárs irodalom búcsúzkodik a posztmodern iróniától, egy lehetséges új, iróniától mentes prózanyelv nyitányaként üdvözölhetjük Király Levente regényét.
2011. 07. 11.
Spiró György harmadik novelláskötete, a Kémjelentés, a korábban már több változatban megjelent Álmodtam nekedhez hasonlóan sok életrajzi elemmel dolgozik. Saját nevét, műveit is felhasználva, személyes hangú történeteken és történetekre emlékezésen keresztül villantja fel a közel- és még közelebbi (magyar) múlt jellegzetesen hétköznapi (villamosos, hivatali, üdülői, kórházi), a közhangulatot illusztráló epizódjait.
2011. 07. 04.
Ködös vízpart, autósztráda, villamos- és vasútvonalak, unalmas nagy- és kihalt külváros, lemezlovasnak tetsző község. Az eget erdei pintyek és eres nyakú nádiposzáták dalolják tele, a háttérből Clash szól, vagy Mary Whiterspoon, a vadászbálon techno, egymásra találáskor a Nem leszek a játékszered. Egy szereplő érthetetlen gyűlölete félálomban gyilkossággá torzul, egy másik saját haláláról feledkezik meg halaszthatatlan biciklizhetnékjében. Azon már kár is volna meglepődnünk, hogy a baráti grillezésnél fontosabb a tékából kivett Attenborough-film, és a nyírnek vélt lomb is nyárfa tulajdonképpen. Veres István markáns kötettel debütál.
2011. 06. 29.
„A titkosírások és rejtjelek megfejtőinek van egy aranyszabályuk – hogy tudniillik minden titkos üzenet megfejthető, feltéve, ha tudjuk, hogy az üzenet. A való világgal éppen az a gond, hogy az emberek az idő kezdete óta azon töprengenek, van-e üzenet, s ha van, értelme van-e” – írta egyszer Umberto Eco. Láng Benedek új könyve a Rohonci kódex felbukkanásáról és a megfejtés kísérleteiről szól, meggyőzve bennünket arról, hogy van üzenet.
2011. 06. 28.
Sass Henno Itt jártam című művének itthoni megjelenése óta igazi észt bestsellert olvashatunk magyarul, mely nemcsak hazája regényversenyét nyerte meg, de sikeres akciófilm is készült belőle. Habár a fülszöveg kriminek nevezi, az Itt jártam mégsem az: inkább egy, az (ön)életírás és a vallomásosság alakzataival átszőtt kisregény arról, hogy miként válik egy tizenhét éves srác bűnözővé.
2011. 06. 27.
Bárki összeomlana, ha imádott feleségéről és gyerekkori ikonikus, plátói szerelméről egyszerre kiderülne, hogy nem is olyan hibátlanok. Janez Lipnik, A névtelen fa főhősének szép tanítónője egy erotomán férfi feljegyzéseinek lelkes és odaadó szereplője; feleségéről, Marijanáról pedig egy elejtett megjegyzés, és némi információ-helyrerakás után kell megtudnia, hogy ösztöneit és vágyait nem rá korlátozta egész életében.
