irodalom / könyv
2011. 09. 25.
Egy átlagos nap sodrában, amikor átrágjuk magunkat a napi hírek szalagcímein, majd átfutjuk kedvenc blogunk friss bejegyzéseit, van-e még erőnk elgondolkodni azon, mi is az a regénykert? Egyáltalán, teremnek még új műfajok az irodalomban? Czakó Gábor könyve, a Hosszúalattság már címével is gondolkodásra kényszerít.
2011. 09. 19.
A Kalligramnál a 2011-es Könyvhétre megjelent új Kőszeg Ferenc-kötet, a Múltunk vége lényegét tekintve nem sok mindenben különbözik a 2009-es K. történeteitől. Talán nem is lehet - de biztosan nem érdemes - erről a második könyvről az első nélkül beszélni.
2011. 09. 12.
Monoton hétköznapok, rendszer, ábrándozások, üzlet testi-lelki viszonylatokban, hiány és iránytalanág, rezignáció, szüntelen harc önmagunkkal. Zsoldosok, rabszolgák, érdek, alku, irodaházak, iparnegyed, barackfaliget, elmulasztott lehetőségek, a vágy, hogy felcsapjunk valaki másnak. Egy verseskötet a (kortárs?) kapitalizmusból.
2011. 09. 09.
Konrád György új kötetében egy monumentális kísérletről van szó, amelynek során a szerző megpróbálja definiálni önmagát egy olyan helyzetben, amely szinte definiálhatatlan: azaz zsidó-magyarként. Azonban ennek lehetetlenségét jól illusztrálja, hogy már a sorrend is állásfoglalást jelent, ahogyan azt maga is írja: „negyvennégyben magyar zsidó voltam, negyvenöt óta zsidó magyar.”
2011. 09. 08.
Képzeljünk el egy kávéházat Tóth Árpáddal, Babits Mihállyal vagy Juhász Gyulával. Ha megjelenne valahogy közöttük Kukorelly - mégis hová ültetnénk? Pedig ez(zel) a kötet(tel) mintha mást sem akarna, mint helyet keresni, helyet foglalni ennél az asztalnál...
2011. 09. 07.
Néhány évvel ezelőtt (2005? 2006?) egy napon ellógtam az iskolából. Elég gyakan megesett, beültem egy kávézóba, szerettem ezt csinálni, elbújni, olvasgatni, írogatni, egyedül, ezek a lógások szokásommá váltak, lett is aztán belőle bajom elég.
2011. 08. 18.
Felvidéki Miklós első önálló képregénykötete nem elsőként játszik el az alkotás folyamatának alkotásként való bemutatásával. Alkotói válságról és ötlethiányról mesélni úgy, hogy közben nemcsak hogy megteremtünk egy új világot, de ellentmondásosan a mű keletkezéséről is értekezünk, nem újdonság tehát. Ami jó hír, hogy még mindig működik.
2011. 08. 07.
Három ember zilált viszonyát rajzolja meg a kragujevaci születésű, ám Kanadában élő Dragan Todorovic a délszláv válság idején, Belgrádban, illetve az emigrációban. A kérdés az, hogy a három ember története akkor is ilyenformán alakul-e, ha nem dúl háború a hazájukban; a regény ugyanis mintha a háborúval és az otthontalansággal mentené, amit a három ember művel egymással, pedig ez a magyarázat nem egészen magától értetődő.
2011. 07. 22.
A sors és a szerkesztő szeszélye folytán ezúttal több oldalról is megvizsgálunk egy kötetet. Király Levente könyvéről Csobánka Zsuzsa és Payer Imre is írt kritikát. Remélhetőleg igaz, hogy több szem többet lát, hogy a két írás teljesebb képet ad ugyanarról a könyvről, és jobban megmutatja a különböző olvasói elvárásokat és szokásokat.
2011. 07. 21.
Nagy feladatra vállalkozik az Énekek éneke. Miközben a kortárs irodalom búcsúzkodik a posztmodern iróniától, egy lehetséges új, iróniától mentes prózanyelv nyitányaként üdvözölhetjük Király Levente regényét.
