bezár
 

irodalom / könyv

Mese az örök alkonyatban derengő végnapokról
Ha minden a végnapok közeledtéről, a felszámol(ód)ásról, az elmúlásról szól, nincs más lehetőség, mint a halál esztétizálása. Bodor Ádám új könyvében előző regényeihez hasonló környezetben játszatja különös nevű alakjait: egy lepusztult és egyre inkább pusztuló vidéken, Verhovinán, ahol a termálvíz bűzébe burkolózó Jablonska Poljanában a léttel folytatott küzdelem eleve reménytelen ugyan, de a sors olykor nagyszerű halált kínál fel.
Az a művész, aki belehal
Az az igazság, hogy kicsit féltem Krusovszky Dénes új kötetétől. Az alig két éve megjelent Elromlani milyen erejét éppen az adta, ami kérdésessé tette számomra a folytathatóságát: a homogenitása. A 2006-ban megjelent első kötet, Az összes nevem felől olvasva akkor jól látszott, hogy az újabb Krusovszky-líra azzal fizetett a profizmusért, hogy tudatosan szűkre vette a saját mozgásterét.
A boncterem csendje
A fiatal költő második kötete fraktálszerűen szerveződő, tudatos, koncentrikus kötetkompozícióba rendeződik, szövegei a posztapokaliptikus csendet bőbeszédűen írják körül. Lázár Bence András könyve nemcsak felkavarja az állóvizet, de szabályosra szerkesztett örvényt gerjeszt.
Az örök demokrata
Bibó István az önmagával soha meg nem hasonló, eszméihez és értékeihez mindig hű politikai gondolkodó mintaképét jelenti a legtöbb értelmiségi számára, aki összeegyeztethetőnek vélte a parlamentáris demokráciát és a szocializmust, a liberalizmust és a kereszténységet.
Repülés az álmokban
Repülés az álmokban
A Tükör és füst egy bizonyos Neil Gaiman nevű próteuszi porondmester műfaji hibrideket felvonultató egyszemélyes illúziócirkusza. A kritikus elégedett a látottakkal, de azt találgatja, vajon miért érzi mégis úgy, hogy túl hosszúra sikeredett a show.
Ilyen a természetük
A mesék egyik (nagyobb) részében a magyarok undok, kapzsi, önző nép, ha valami szerencse éri őket, azzal soha nem érik be, mindig többet szeretnének, és így elvesztik a már meglévőt is. A jóságos Elvira néni varázspálcájával megállítja nekik a villanyórát, erre ők azt kérik, ne is legyen villanyóra. Hálátlanságuk jutalma egy rettenetesen magas villanyszámla, ahogy a szerencsemalacot is inkább levágják és megeszik ahelyett, hogy türelmesen várnának, hogy rájuk mosolyogjon.
Hogyan utasítom és mentem el egyszerre Kertészt?
Kertész Imre Mentés másként című könyve súlyos, nehéz olvasmány. Mint egy zsák, összetört kő, amit egy véletlenszerű pusztaságban egy vándorló törzs elhagyott táborhelyén talál az ember, majd egy darabig cipeli magával, nem tudja mire lesz jó, jó lesz-e valamire.
A modern lét metaforája
Böszörményi Zoltán szembefordulva az úgynevezett "szövegirodalommal" ember és világ találkozásának megszenvedett egzisztenciális tapasztalatát kívánja felmutatni Regál című regényében. A "regál" szó eredetileg polcrendszert jelent.
Olvasói stratégiánk esztétikai tétje
„…e novellák az éjszaka mélyére visznek le minket, az emberi aljasság anatómiáját írják le, ontológiai problémákat boncolgatnak, azt sugallják, egyetlen lehetőségünk van csak: »innen el«. Erejük ennek a rettegéssel teli két szónak félelemnélküli kimondásában rejlik” – szól Szirmai Péter második kötetének fülszövege.
Morbid indulás
Ughy Szabinától eddig főleg kritikákat olvastam, így kíváncsian kezdtem lapozni első verseskötetét. A Külső protézis terjedelmét tekintve éppen hogy csak könyv, ám tartalma meghaladja az „elsőkötetek” színvonalát. Vörös István ajánlása a borítón nagyon jól összefoglalja a fiatal lány költészetének jellemzőit: a keresést, az éles képeket, az egyszerre hagyományos és modern szemléletmódot.
35   36   37   38   39   40   41   42   43 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés