bezár
 

irodalom / könyv

Két elszódalolt évtized
Messzi ország, ékszerország, kőország, kobaltország, lebujország, Kodály-ország, Csontváry-ország, Babits-ország, Karinthy-ország, Delikát-ország, szürkeország, a kifli országa, láthatatlan ország, nádfödeles ország. Kísértethazám, fagyott-hazám, kishazám, édes hazám.
A maoista meg az anyja
A Lótolvajok szerzőjének újabb könyve egy súlyos beteg anya és furcsa, frusztrált fia történetét beszéli el. Utóbbi, név szerint Arvid a regény narrátora, aki fiatal gyári munkásként kezd lelkesedni a kommunizmus eszméiért. A részint Dániában játszódó eseménysor elgondolkodtató módon társítja Mao egyik versrészletét az idő múlásáról megfogalmazott egyéni észrevételekkel.
Angyallesen
Talán nem túlzás azt gondolni, hogy az angyalokról mesélni leginkább a gyerekeknek szokás. Meggyőződéssel vagy a mese műfajában bízva, hogy ilyenkor mégis beszélhetünk olyan történetekről és lényekről, melyek mindennapi életünktől távol esnek. Berszán István Angyalok meséi című könyve Wim Wenders Berlin fölött az ég angyal-történetéhez hasonlóan rácáfol erre.
Maraton életre-halálra
Vannak könyvek, amelyeknek soha nem szabadna megszületniük, de megszületésük egy író ember számára az egyik lehetséges, nehezen megkerülhető válaszkísérlet mindarra, amiért megszülettek. Ilyen Vass Tibor új kötete, a Mennyi semenni is.
Őszülő fiúk háborúja
Felnőtt férfi, aki Petőfit, Bibót s a rendszerváltást taglalja. Ismert elemek saját kontextusba állítva. Gumicsontok, keserűség, számvetés. És mer személyes lenni, aminek következtében annak is érdekes ez a líra, aki nem kíván a jelenkori Magyarország történéseivel foglalkozni.
Budapest Nyugati
Mikor megjelent Michel Foucault A szavak és a dolgok című szövege, az összes francia bölcsész ezzel a kötettel járt randira, függetlenül attól, hogy olvasta-e vagy sem. Závada Péter első verseskötetével hasonló a helyzet, csak épp a középiskolás tinik körében. Nem mintha csak számukra tartogathatna érdekességeket az Ahol megszakad című kötet, ám tagadhatatlan, hogy a kortárs magyar irodalomban példa nélküli érdeklődés övezi a fiatalabb generáció részéről.
Nem bomlaszt, erősít
Senki sem sziget, tartja a mondás, és Nyerges András A negyvenesek pavilonja című regényében bebizonyítja, hogy mennyire igaz ez még egy kilencéves kisfiú esetében is, akinek legelemibb emberi érzéseit is kiforgatják, félremagyarázzák a felnőttek, akik hatalmi játszmákat sejtenek mindenben.
Hajtsad a lovakot, hadd haladjunk elébb
A Könyvhét előtt közvetlenül jelent meg Domokos Johanna magyar-német-angol nyelvű kötete "elengedő és befogadó kísérőknek". Adná magát a kijelentés, hogy (át)fordításokkal lesz dolgunk, de valójában továbbírások (ez sem pontos), önálló versek a más nyelvűek is, melyek a teljesség érzetét önmagukban is, de még inkább akkor keltik, ha egymás után egy egységben olvassuk őket.
Ki beszél Brennerről?
A halálból visszatért, lidokaintól tompa Brenner nyomozónak fel sem tűnik, hogy végig a halál torkában kószál. A narrátor gyengébben muzsikál, Ausztria pedig ezúttal is sötétebb arcát mutatja. Mi van akkor, ha az elbeszélő elfárad, miközben hőse örök életre vágyik?
Hogyan lesz a fejekben demokrácia?
"Hogyhogy írjam le a saját véleményemet? Ki vagyok én, hogy vitába szálljak Platónnal?" – Végzős gimnazistaként tettük fel ezt a kérdést, az osztályomból többen is, az első filozófia-dolgozat feladatleírását olvasva. Attól féltünk, ha kiderül, hogy mást gondolunk a dologról, mint a tanár, ugrott is az ötös. Tizennyolc évesek voltunk, éppen egyidősek a magyar demokráciával. Sik Domonkos most megjelent könyve, A modernizáció ingája mélyén éppen az a kérdés motoszkál, ami a filozófiatanár száján is kicsúszhatott volna, ha cserben hagyja egy pillanatra az önfegyelem: "Hogy lehet ilyen hülyeséget kérdezni?"
32   33   34   35   36   37   38   39   40 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés