irodalom / könyv
2013. 12. 06.
Helyezze bár cselekményét egy nemzet történelmének legnehezebben megragadható időszakába, egy regény tétje akkor is az lesz, hogy mindezt plasztikusan ábrázolt szereplők sorsába illessze bele. Az egyéni sorsokon legyen a hangsúly, s ne a csupán utólag rekonstruálható politikatörténeti folyamatokon. Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regénye nem csupán ennek a kritériumnak felel meg, de közben ügyesen hozza játékba ismerős és idegen kettősségét is.
2013. 11. 25.
A 18–19. század, valamint a 20. század elejének népszerű vásári mulatságok szórakozási formájáról, a freak show-ról keveset tudunk magyar nyelvterületen. Holott a "a kriplik, csodabogarak, szörnyszülöttek" világát bemutató, a testi másság megjelenítésére törekvő, tudományos-fantasztikus előadások nemzetközi szinten egyre népszerűbb kutatási témának számítanak.
2013. 11. 24.
Király Levente Égre írt könyvét olvasva felmerülhet bennünk a kérdés a szerző szándékának kettősségével kapcsolatban. Király Levente Így irtok én című könyvében bizonyította remek stílusimitációs képességét. Lehet, hogy egy ilyen népszerű regényforma jól sikerült imitációját olvassuk? Vagy tényleg hisz a szerző az ezotériában?
2013. 10. 20.
Az ötvenes-hatvanas évek Budapestjén játszódik Tóth Krisztina első regénye, az Akvárium. Színtelen, lecsupaszított világba kalauzol, fekete-fehér keramitkockás konyhákba, reménytelenül boldogtalan emberek közé.
2013. 10. 08.
A fiatal Térey kapcsán közhelynek számított, hogy ez a költészet valamilyen módon Ady Endrééhez kapcsolódik – ez a viszony kerül a Mollban újra a középpontba, természetesen egészen másképp, mint a ’90-es évek köteteiben. Ez utóbbiakban a saját egóját hatalmasra növesztő, "váteszi" Ady-figura újrateremtése állt a középpontban, és bár a huszonéves Térey a szó legtágabb értelmében nagyon is politikus verseket írt, "nemzeti sorskérdésekkel" nem foglalkozott. A Mollban ezzel szemben már nyoma sincs gőgnek, a politikum viszont nagyközösségekben, nemzetben és Európában gondolkodik.
2013. 10. 06.
Régóta megszokott dolog, hogy egykori sportolók önéletrajzi könyveket jelentetnek meg, ahogyan a magyar irodalom történetét akár csak felszínesen ismerő érdeklődő is tudhatja jól, mennyire gyakori téma íróinknál a sport, ezen belül is a labdarúgás. Mit kezdhetünk azonban egy olyan könyvvel, amit egy egykori sportoló és egyben egy többkötetes író írt saját tenisz-karrierjéről?
2013. 10. 05.
A hazai haikuolvasók bizonyára nagy örömmel fogadták a Más-más csönd című, Napkút Kiadónál tavaly megjelent bolgár haikuantológiát, amelybe 55 szerző 159 haikuját válogatták össze a szerkesztők.
2013. 07. 15.
Sötét, komor tónusok. Nyomasztó légkör (poszt)apokaliptikus állapotok. Váradi Nagy Pár első, Urbia című kötetében elsősorban atmoszférateremtető képességéről tesz tanúbizonyságot. Ez kovácsolja szoros egységgé a kötet húsz hosszabb-rövidebb darabját, és ez az, ami valószínűleg az olvasóra is a legnagyobb hatással van.
2013. 07. 11.
Sirokai Mátyás második kötetében, A beat tanúinak könyvében – legalábbis első pillantásra – egy a magyar költészetben merőben szokatlan koncepcióval állt elő. A beat tanúinak könyve összeereszti az Osho-féle meditációs gyakorlatokat, Márai Sándor Füveskönyvét, a 2001: Űrodüsszeiát, és ha ez nem volna elég: a Bibliát. A háttérben pedig még Juhász Ferenc is mintha ott ólálkodna. A civilizált humanoid verstripje? Kozmikus blöff? Módosult tudatállapotú paradigma-váltás? Mi is Sirokai könyve?
2013. 05. 29.
Shakespeare forogna és kikelne a sírjából, ha megtudná, hogy Rómeójából zombit, Júliájából pedig Alkonyat-generációs tinilányt faragtak. Ám az Eleven testek szerencsére nem a Büszkeség és balítélet meg a zombik által fémjelzett posztmodern marhaságok sorát, hanem a zombirománc szubzsánerét életre keltő alapművek számát gyarapítja.
