bezár
 

irodalom / könyv

A francia só
A francia só
„Kezdje azzal, hogy tökéletes gyomra van, és vértezze fel magát jó étvággyal. Ha nem vagyunk betegek, ennek nem vagyunk hiányában; kivéve, ha hibádzik táplálkozási önmegtartóztatásunk vagy testmozgásunk gyakorlása. Keljen fel korán, és induljon el éhgyomorral időben; lovagoljon vagy kocogjon. Azt kell feltételeznünk, hogy jó bőrben van, hiszen szakácskönyveket olvas.”
Te milyen jövőt szeretnél?
Te milyen jövőt szeretnél?
Daniel Kehlmann német-osztrák író neve ismerősen csenghet a magyar olvasóközönség számára: 2003-ban jelent meg magyarul Én és Kaminski (Ich und Kaminski) című regénye, ezt követte A világ fölmérése (Die Vermessung der Welt) 2006-ban, majd legsikeresebb regénye, A Beerholm-illúzió (Beerholms Vorstellung). A harminckilenc eves író eredetileg filozófusnak készült, ám disszertációírás közben rádöbbent arra, hogy jobban megy neki a szépirodalom. Azóta tizenkét kötete jelent meg, és több egyetemen tart vendégtanárként előadásokat.
Mitológia és delírium
Mitológia és delírium
Lanczkor Gábor A mindennapit ma című, 2010-ben megjelent kisregénye után, mely Néri  Fülöpről, Róma vidám, különc és szeretett szentjéről adott igen plasztikus és realista ábrázolást, egy nagyobb lélegzetvételű, több mint háromszáz oldalas regénnyel, a Folyamistennel jelentkezett.
Az Ottlik-próza az, ami nem iszkol el
Az Ottlik-próza az, ami nem iszkol el
Igényesen szerkesztett, megjelenésében tetszetős a PIM Studiolo című sorozat első darabjaként napvilágot látott „A próza az, amit kinyomtatnak” című kötet, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, a Fiatal Írók Szövetsége és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös szervezésében megvalósult, azonos című konferencián elhangzott előadások bővített és szerkesztett szövegei alkotnak. 
Szórul szóra
Szórul szóra
Nincs könnyű dolga a költőnek, ha jobb verseskötetet akar létrehozni az előzőnél, pláne, ha az előző egyben az első is. Érzésem szerint, Izsó Zitának, a Színről színre című második verseskötetével ez sikerült. Tengerlakóból, úgyszólván „földlakóvá” lépett elő. Otthonosan, éretten mozog. Immáron „két lábbal jár a földön”. És mintha azt is tudná, hogy a járás: visszatartott, visszafojtott zuhanás. Bejárja, belakja a földet. Szinte szerelmes (de néha-néha úgy tűnik: reménytelenül) a természetbe, az emberbe, a fénybe. Ez tudásnál is több – hit. Félt, óv, vigyáz, őriz és ápol. A költők már csak ilyenek.
A kötődés meddő vágya
A kötődés meddő vágya
A visszafogott, lefojtott hang ellenére is sűrű, sokrétű szöveg, a végig jelenlévő feszültséget pedig a szokatlan funkciójú ismétlődések és tükröződések tartják fenn. A 2014-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott francia író, Patrick Modiano A Kis Bizsu című regénye több szempontból is eltért attól, amit az emlékezésről szóló művek esetében megszokhattunk. 
Bridget Jones és a Twitter
Bridget Jones és a Twitter
A Mindjárt megőrülök! óta eltelt néhány év, és a Bolondulásig (2013) kezdetén hősnőnk éppen elmúlt ötven, egy kislány és egy iskoláskorú fiú édesanyja, és újra szingli. Merthogy – a rajongók legnagyobb döbbenetére – Marc Darcy egy emberi jogi küldetésen halálos balesetet szenvedett pár évvel korábban. Ezt az időszakot nagy vonalakban ismerjük meg, egy összefoglalás erejéig, hogy aztán a már megszokott napló formában együtt izgulhassuk és nevethessük végig Bridget hétköznapjait.
A világ csak hangulat
A világ csak hangulat
Vannak kocsmák, ahová be lehet csekkolni, ahonnét elvihető a Funzine, ahol a kijelölt dohányzókban pattintós szűrőjű vagy szegfűszeg illatú cigarettára gyújtanak. Vannak kocsmák, ahol a Wi-Fi egy ismeretlen betűszó, ahol kimért fröccsöt lehet fogyasztani a valaha fehér függöny mellett, melyet megrágott a nikotin. Ehhez jól passzol a zsíros kenyér, ami ötven forint szeletenként. Ezzel tisztában vannak a „helyi arcok”, akiket Czinki Ferenc környezetükkel együtt megfigyelt és lejegyzett. 
Kitörési.PONT(ok)
Kitörési.PONT(ok)
Adott egy jelenség (a slam poetry), ami körül a szűnni nem akaró hajcihő egyre inkább társadalmunk jelenkori működésére emlékeztet: folyamatos árokásás, ellenségképzés, sárdobálás, stb. Az efféle „szellemi” iszapbirkózástól idegenkedő elemzőben előbb-utóbb felmerül a kérdés: érdemes-e még ilyen körülmények között magával a műfajjal foglalkozni? Van-e értelme elméleti emberként a saját gondolatrendszere szerint komolyan végiggondolni például, hogy mit jelent nyomtatásban látni slam szövegeket? A Csider István Zoltán és Pion István által szerkesztett SLAM.PONT című kiadvány kapcsán most mégis erre teszek kísérletet.
Egymásba folyó élettörténetek
Egymásba folyó élettörténetek
A második világháború alatt bekövetkezett tragédiákkal legtöbbször azért sem tudunk mit kezdeni, mert még mindig csak alig-alig bukkannak fel azok a médiumok, amelyeken keresztül érintetté válthatnánk az eseményekben. Emlékművek, múzeumok, kiállítások születnek, melyek megpróbálják interpretálni az eseményeket, de a kevés kivételtől eltekintve ezek mind eltévesztik a céljukat, hiszen ahelyett, hogy a traumafeldolgozás lehetséges helyszíneiként működnének, pusztán a politikai propaganda eszközeiként szolgálnak. Ebben a kontextusban azonban rendkívül üdítően hat a kevés kivétel, jelen esetben Závada Pál legújabb regénye.
23   24   25   26   27   28   29   30   31 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés