irodalom / könyv
2015. 02. 26.
Totth Benedek neve sokak számára ismerős lehet: neki köszönhetjük többet között Cormac McCarthy, Hunter S. Thompson, Aldous Huxley és Chuck Palahniuk regényeinek kiváló magyarra fordítását. A szerkesztőként is dolgozó Totthnak a Holtverseny az első regénye, amely még a vártnál is nagyobb siker lett: már készül a forgatókönyv a filmváltozathoz. Krimi, thriller vagy ifjúsági regény? A sodró lendületű, meghökkentő és szókimondó történet egy következmények nélküli világot mutat be, ahol elsőre úgy tűnik, bármit meg lehet úszni.
2015. 02. 11.
Rejtély, hogy Don DeLillo regényei közül miért épp a Cosmopolist nevezték megfilmesíthetetlennek, hisz David Cronenberg játszi könnyedséggel megoldotta a feladatot. Hű adaptációt készített, így aki látta a mozifilmet, annak sok újat nem mond az alapjául szolgáló könyv, DeLillo munkásságának tükrében viszont izgalmas fejezete életművének.
2015. 02. 02.
Dragomán Györgyöt évek óta a személyes emberi sors és a történelmi folyamatok között feszülő ellentétek és összefüggések foglalkoztatják. A nagy sikert megélt A fehér király után kilenc évvel megjelent új könyve, a Máglya már nem a diktatórikus rendszer embereket megalázó és személyes sorsokat eltörlő mechanizmusát, hanem az átmenetet ábrázolja. Azt a mágikus pillanatot ragadja meg, amikor egy történelmi változásból még bármi lehet, amikor a szabadság mámorából az emberek még bárhol felébredhetnek, és bárhova juthatnak, vagyis, amikor még minden lehetséges.
2015. 01. 21.
Nehéz idők járnak… Nehéz szelek fújnak mostanában. Mindenkire. Ám a költőre – kiváltképp. A csupasz-idegű, nagy védtelenekre, bizonyára fájdalmas(abb)an hat: fülledt nyár-időben, egy-egy (szinte a semmiből) keletkező, vad, sirokkó-szerű (por)vihar. És, vajon mit érezhetnek télen: mikor Észak dermesztően rájuk lehel? Szél, csend. Szél, csend… Akár egy végtelen, szakaszos tizedes-tört.
2015. 01. 20.
Egy könyv fogyaszthatósága szempontjából kétségtelenül hasznos, ha olyan, minél szélesebb olvasói réteg számára is könnyen értelmezhető tanulságokba csomagoljuk, mint például, hogy mindig, minden sztori mögött keresd a nőt. Bizony, bizony, serséláfámm, bólogat az olvasó, miközben olvassa Cserna-Szabó András Veszett paradicsom című kötetének elbeszéléseit, melyeknek egytől egyig női nevek képezik a címeit. Véleményem szerint azonban vétek lenne itt megállni, és ezt a könyvet ilyen könnyen elintézni, mert van ott még más keresnivaló is bőven.
2015. 01. 05.
Huszonöt év – huszonöt történet. Tóth Krisztina első könyve pontosan 25 évvel ezelőtt jelent meg, és a szerző úgy gondolta, egy novelláskötettel ünnepli meg az évfordulót. A nemrégiben kiadott Pillanatragasztó a 2006 és 2014 közötti írásaiból válogat, ötször öt részre bontva a rendszerváltás óta eltelt időszakot, illetve annak pillanatfelvételeit.
2014. 12. 24.
„A magyar próza – úgy általában – nagyon súlyos, enigmatikus és búvalbélelt. Ha az ember sokat fogyaszt belőle, el-elnehezül. Aki jóllakott a komolykodással, és egy kis levegőhöz szeretne jutni, mindenképp olvassa el a Sziránót” – olvashatjuk Darvasi Ferenc fülszövegében.
2014. 12. 20.
A 71 éves David Cronenberg több mint negyvenévnyi és húsz filmet számláló rendezői életművel a háta mögött regényíróként debütált. A Konzum című kötet, művészeti ágazatát leszámítva, jellegzetes Cronenberg-darab, míg azonban az ünnepelt direktor újabb filmjeinek népszerűsége egyre zuhan, első regényének színvonala felér pályája legjobb munkáihoz.
2014. 12. 15.
Grecsó Krisztián 2011-ben Aegon-díjat kapott Mellettem elférsz című regénye a családi sorsok átöröklődésével vetett számot, míg az idei Ünnepi Könyvhétre megjelent Megyek utánad című könyv az elvetélt és vakvágányra futott szerelmekkel. Mondhatni, a két regény laza kapcsolatot alkot egymással, hiszen mindkettő az individuumon nyomot hagyó, az individuumot felépítő múlt után nyomoz, és megkísérli megtalálni azokat a múltbeli arkhimédészi pontokat, hibákat, összetört sorsokat, kifordult életeket, embereket, amelyek állítása szerint az egyén személyiségét és lényegét alkotják.
2014. 11. 28.
Már az infótól elalélok, hogy jön. Jön az édes Szorokin fiú és az ő tellúrja. Akkor még nem tudom pontosan, mi az, de biztos vagyok benne, ki fog ütni rendesen. Nem lövök mellé, kiütött, nem úgy, mint reméltem. Borítón a neonnarancs-fekete kombó a Jegek után az otthonosság érzésével tölt el. Külön jót tett neki a kirillica. Semmi kecmec és tétova, hanyatt dobom magam Tellúriába.
