irodalom / könyv
2024. 05. 05.
Krasznahorkai László újabb hamis prófétával vezeti meg szereplőit és olvasóit. A Sátántangó Irimiása, Az ellenállás melankóliájának hercege és a Báró Wenckheim hazatér címszereplője után megismerhetjük Kada Józsi bácsit, aki IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottjának, a magyar trón örökösének tartja magát. Abszurd elképzelés? Végül is, ha újra vannak vármegyék és főispánok, miért ne lehetne egy kilencvenegy éves villanyszerelőnek tanult király is? A Zsömle odavan látlelet jelenünkről, a bizonytalanságok korszakáról, melyben minden információ igazság és hazugság határmezsgyéjén billeg.
2024. 04. 28.
A kötet témái annak ellenére szerteágazók, hogy látszólag szoros a koncepció; szembeállítják a külső és belső világ, például a lakás és az utca közegét. Az anyák munkaerőpiacra való visszatérése, társadalmi megítélése ugyanolyan fontos szerepet kap, mint a várandósság, majd a szülés megrázó élményének hatása alatt álló lírai én belső világának bemutatása. Kállay Eszter Vérehulló fecskefű című verseskötetéről Nagy Benedek Máté írt kritikát.
2024. 04. 28.
A 2018-as Akik már nem leszünk sosem népszerűségét, szakmai elismertségét figyelembe véve komolyabb elvárásokkal fordulhat az olvasó a második kötet felé, az összehasonlítás szinte elkerülhetetlen. A Levelek nélkül című Krusovszky-regény mintha éppen az előző szöveg ellenében íródott volna, annak alapvető szerkezeti, cselekményalakítási és ezzel világnézeti konstrukcióját kifordítva, ellenpontozva. Fejérvári Katalin kritikája.
2024. 04. 26.
A skandináv irodalom virágkorát éljük, sorra jelennek meg a főként norvég és dán regények magyar fordításai. Roy Jacobsen első hazánkban megjelenő műve a Szoba kiadó volt, ami 2012-ben Földényi Júlia tolmácsolásában vált elérhetővé. A Scolar Kiadó hat évvel később, 2018-ban kezdte el megjelentetni a szerző Ingrid-trilógiáját, melynek első része A láthatatlanok címmel került a könyvesboltok polcaira Pap Vera-Ágnes fordításában.
2024. 04. 19.
Van a költészet, van a líraelmélet, és van Závada Péter legújabb könyve a kettő határánál. Hangzatos megfogalmazásnak tűnhet, pedig A muréna mozgása valóban arra tesz kísérletet, hogy a kettő közötti képlékeny tartományt közelebbről is megvizsgálja. Ezáltal szépirodalom és teoretika, fikció és történetiség nem egymással szemben álló jelenségekként bukkannak fel, hanem olyasmikként, amelyek elkerülhetetlenül kölcsönös viszonyban vannak egymással. Az elemző igényű szövegek tétje így abban áll, hogy azok mennyire képesek az eltérő nyelvi regiszterek és tartalmi sajátosságok gondolati és esztétikai összehangolására.
2024. 04. 12.
A legélvezetesebb szövegek azok, amelyekben a főszereplő világról alkotott gondolatai kerülnek fókuszba: reflektál a korra, amelyben él, amelyet az olvasó is jól ismer, könnyen azonosul a sikerorientált modern világ kritikájával, bevonódik a történetbe, így a főhős iránti szimpátia is erősebb lesz - Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről Ocsenás Péter Bence írt kritikát.
2024. 01. 18.
A Bázis (Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában) 2023 decemberében jelentette meg második líraantológiáját, a Természetellenes vadságot, amely kötet az egyesület (Bázis-könyvek) sorozatának 33. darabjaként került ki a nyomdából. A könyv érdekes módon a címében – és ezáltal a témamegjelölésében – ugyan egyértelműen utal az irodalmi és művészeti szervezet korábbi első, 2022-es líraantológiájára (Természetes vadság), mégis főként annak ellenpólusaként definiálódik.
2023. 12. 10.
Melyik oldalon áll a szerző? – merül fel bennem újra és újra a kérdés, miközben a könyvet olvasom. Kiss Judit Ágnes az elmúlt időszakban sokszor szólalt meg interjúk formájában, de direkt kerültem ezeket, amíg nem tisztázódtak bennem az eleinte kétes narrátori attitűdök, illetve az a szerzői szándék, ami a regény témájának kiválasztása mögött van. Egészen az utolsó oldalakig nem dőlt el, hogy az író melyik oldalon áll, a felvonultatott erkölcsi és vallási kérdésekhez hogyan viszonyul. Ez Kiss Judit Ágnes felnőtteknek szóló regényének, az Egy nőalak szürke kontúrjának a megtartó ereje.
2023. 11. 11.
Öt évvel az első kötete után Kali Ágnes egy igencsak vékony második kötettel állt elő idén tavasszal. Ilyenkor általában a gondos válogatást és a szerzői-szerkesztői szigorúságot szokás dicsérni a húzás tekintetében, ám jelen esetben inkább az itt és most szerepéről van szó. A versek egy része ugyanis az aktuális közéleti eseményekre is reflektál, annak ellenére, hogy olyan sokat használt toposzokat is megmozgat, mint a Biblia, a hinduizmus vagy a mitológia. Így felmerülhet, hogy a könyv főként a szerző nemrégiben írt verseit tartalmazza, nem pedig az elmúlt öt év anyagának összegzése.
2023. 09. 28.
„Tudod, őrizni kell a nevet” (536.) – olvashatjuk Tompa Andrea ötödik könyvében, amely nemcsak a huszadik századi Erdély világának újabb szeletét tárja elénk hatalmas tudásanyagot mozgósítva, hanem arra is kísérletet tesz, hogy emléket állítson mindazoknak, akiktől „az emberi faj legnagyobb tragédiája” (485.) elvette a nevüket, a létüket, sőt, a méltó halál esélyét is. A Sokszor nem halunk meg egyszerre holokauszt- és örökbefogadás-narratíva, amely a történelmi, valamint a fejlődésregény műfajait is játékba hozva keresi a választ arra, hogy miként lehet megbirkózni az elképzelhetetlennel, és hogyan hatnak az egyénre a feltáratlan családi titkok. A szerző megsemmisítő mélységeken és lélekemelő magasságokon vezet végig minket, ezáltal megmutatja, hogy „a katasztrófa közepén is megszólal valami” (538.), ami azt sugallja, hogy mindig választhatjuk az életet.
