irodalom / könyv
2018. 04. 07.
Miről is szólhat ez az izgalmas borítójú könyv? – kérdezi magában a nyájas olvasó, kézben tartva Király Kinga legújabb regényét. Tessék megvenni, s majd kiderül! Kinyílik - mint a szeméremajkak: „Az ismeretlen erő, bármennyire is résen akartam lenni, nem hagyott nyugodni, magába szippantotta az ujjamat.” Ahogy Keller Jázmin ujját szívta be vaginája, úgy vonzza magához a regény olvasóit: egy apahiányos lány/nő keserves életébe vezet be bennünket arcpirító részletességgel.
2018. 03. 28.
Az Omerta stílusbravúr. A Kali könyvével induló nagyregény az ötvenes évekbeli Kolozsvár és környéke életébe vezeti be az olvasót. Az első fejezetben Szabó Ződ Mesés Kali regéli el páratlan, szemléletes és ízes nyelven történetét: hogy menekül el egy negyvenes parasztasszony az őt bántalmazó, despota férjtől, kerül egy rendkívüli rózsanemesítő szolgálatába, majd pedig hogy éli meg kettejük különös kapcsolatát. A többi három fejezet ugyanennek a helynek és időszaknak a történetét mutatja be több szemszögből, más- más narrátorral: Vilmosnak, a rózsanemesítőnek, fiatal szeretőjének, Annuskának, és Annuska testvérének, a kommunisták által üldözött apácának, Eleonórának a hangján.
2018. 03. 07.
Lévai Balázs alighanem a magyar mainstream könnyűzene egyik legjelentősebb bennfentes ismerője, aki sok minden más mellett csinált már tv-sorozatot dalok születéséről (Dob+basszus), forgatott filmet WellHello számokhoz (#Sohavégetnemérős) és írt életrajzot alternatív-rocksztárnak is (Lovasi: Idáig tudom a történetet) - többek között. Ezúttal pedig egy regényre, pontosabban egy „rákenrol ponyvaregényre” vállalkozva egy fiktív hazai zenekar hullámhegyeken és -völgyeken át vezető kalandos útját írta meg a Beállással.
2018. 03. 02.
Az Ifjúkori barátnőm novelláiban Alice Munro ismét a női lélek legrejtettebb rezdüléseit térképezi fel – s bár a történetek közös eleme a veszteség, a kötet mégsem pesszimista.
2018. 02. 26.
„Úgy kezdődik, hogy egy magányos / csecsemő némán fekszik a tengerparton” – olvasom a hátlapon, hogy azonnal belenyilalljon a szívembe, ahogyan ez már leginkább lenni szokott, ha Áfra Jánostól olvasok. Pedig ez már a folytatás, a szerző harmadik kis könyvecskéje, de hiába írom kicsinyítő képzővel a szót, súlya van ennek mégis, és szépsége, kívül-belül – említésre érdemes a szerkesztő Vigh Levente neve és Hrapka Tiboré is, aki a borítótervet készítette Incze Mózes festményének felhasználásával.
2018. 02. 24.
Michael Chabon regényében, a Ragyog a holdban az író látszólag egy egyszerű memoárt rajzol: visszaemlékezéseket nagyapjáról és nagyapja saját visszaemlékezéseit. A mű azonban mintha sokkal több lenne ennél: a kollektív emlékezet gondolatszikrái elevenednek meg és állnak össze egy fiktív, ám mégis valóságos nagyapa élettörténetévé, aki éppen azzal vált a történelem részévé, hogy csak túlélni akarta a kort, amibe született.
2018. 02. 19.
Nem mindig jut eszébe az embernek (még annak sem, aki eleve tudja), hogy a versolvasás az élvezet egy formája. Varró Dani legutóbbi kötete, a Mi lett hova?, amely címével is Kosztolányit idézi, tesz róla, hogy ezt ne felejtsük el. Felfoghatjuk ezt a kötetet egy instant költészeti kalauznak is, melyből Villon, Balassi, József Attila, Petőfi (és még sorolhatnánk, ki mindenki) gondolatai, ritmusai, szóképei tükröződnek vissza.
2018. 02. 01.
Megismerhetünk-e valakit néhány apró életesemény puszta leírásából? Kicsoda valójában Juliet: fiatal klasszika-filológia tanár, megcsalt, majd megözvegyült nő, kudarcot vallott édesanya? A Nobel-díjas kanadai írónő, Alice Munro novelláiból Pedro Almodóvar rendezett filmet.
2018. 01. 31.
Zadie Smith új kötete egyfajta modern város-regény, pontosabban városrész-regény. NW-ben, azaz észak-nyugat Londonban járunk, öt itteni fiatal életébe nyerünk betekintést különböző módokon a mű olvasása során. Átlagos életekébe, amiknek sokaságából áll végső soron maga a nagyvárosi élet összetett világa is.
2018. 01. 14.
A Nyugat + Zombik esetében már az rendkívüli, hogy egyáltalán elkészült. A „már megjelenése előtt kultikus” képregény ugyanis vicces ötletnek indult, majd a váratlan érdeklődést és a páratlan sikerű adománygyűjtést követően – a közösségi finanszírozási kampány során az eredetileg tervezett összeg két és félszerese, hétmillió forint gyűlt össze – Csepella Olivér egyre csak csúszott a munkálatokkal, így sokan azt hitték, hogy a Nyugat + Zombik városi legenda marad. Végül két évvel a kitűzött időpont után, idén decemberben vehették kézbe a türelmes rajongók Csepella művét – a valóban minőségi és egyedi darabra pedig megérte várni.
