irodalom / könyv
2024. 10. 20.
Élő Csenge Enikő versei ugyanannyira személyesek, mint amennyire „istenesek”. Kissé paradox módon fogalmazva: az Apám országa úgy idéz meg egy költészeti hagyományt, hogy nem folytatja inherens módon, inkább kijátssza azt - Élő Csenge Enikő Apám országa című verseskötetéről Maros Márk írt kritikát.
2024. 10. 17.
Miközben ezt írtam, a demilitarizált koreai határsáv hetvenéves múlt: sebhely egy valaha-volt ország testén. Sebhely a főhős combján, pedig előtte még egy egész élet áll. „Nem nevezném szolidaritásnak, ha az ember a távcső mögött sírdogál.” (29.) – Fehér Renátó kisesszéje.
2024. 10. 17.
Egy könyv már akkor bizonyos ígéreteket tesz, amikor először kézbe vesszük. A borító hátulján a kiemelt szöveg egy hanghordozó (diktafon?) visszahallgatását sejteti. Műfaja a belső címlapon egyértelműen jelölt: regény. A tagolása szokatlan, fejezetek helyett szólamokra oszlik, a tartalomjegyzék helyett partitúra olvasható. Mindezek jogosan határozzák meg olvasói elvárásaimat. - Vági János regényéről Borsai Szandra írt kritikát.
2024. 08. 05.
Április 19-én két idősebb barátom ajánlása alapján belekezdtem a Nem olvasásába. Közülük az egyik irodalomtudós, a másik pedig párhuzamot vélt felfedezni a Nem és a tavaly megjelent Keringő című regényem között. Megrendeltem tehát a könyvet, a megérkezése előtt elolvastam a Jelenkorban megjelent előzetest, ami nem izgatott fel különösebben.
2024. 08. 01.
A regény alapján úgy látszik, hogy az elbeszélő Kemény Lili nem meggyőződésből nihilista, hanem mert Kemény Lili nem is létezik - önmaga felszámolása vagy fel nem építettsége rántja magával az egész hóbelevancot. A főszereplőnek nincsen személyisége, egyénisége, önállósága, mindig másokhoz képest határozza meg magát, másokat utánoz, másokra támaszkodik az élete minden területén. - Borsai Szandra kritikája.
2024. 07. 04.
Lapis József kritikust, irodalomtörténészt, könyvtárost, az Alföld, az Alföld Online és a Prae folyóirat szerkesztőjét első, Beszédtöredékek a halálról című, 2024 tavaszán a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány gondozásában megjelent verseskötetéről Moklovsky Réka kérdezte.
2024. 06. 23.
Nagy Gabriella legújabb, megtörtént eseten alapuló regényében a cinkotai rém, Kiss Béla bádogosmester nyomába ered, aki a múlt század elején több tucat nő életének vetett véget brutális módon. Az Elviszlek Amerikába valódi tétje azonban nem az „asszonyirtó” személyének, a gyilkossá válás folyamatának megfejtése, sokkal inkább annak a témának a feldolgozása, hogy a szűkebb és tágabb környezet hatására hányféleképpen lehet egy nőből áldozat. Moklovsky Réka kritikája.
2024. 05. 31.
A tavalyi év végén több fiatal erdélyi szerző kötete is megjelent az Erdélyi Híradó Kiadó és Fiatal Írók Szövetsége gondozásában, ezek közül kettőről esik most szó. Sánta Miriám és Sárkány Tímea verseiből nem hiányzik a spiritualitás, a mágia, a konfrontáció, vagy épp a gyógyulás, ám hangjuk és mondanivalójuk ettől még teljes mértékben különbözik. Hermán Dániel duplarecenziója.
2024. 05. 23.
Kemény Lili Nem című kötetének miskolci bemutatóját 2024. május 9-én tartották a Műút szerkesztőségében, a MissionArt Galériában. A szerzővel Moklovsky Réka beszélgetett. Ennek a beszélgetésnek a szerkesztett leiratát közöljük.
2024. 05. 09.
Kovács Dominik és Kovács Viktor Lesz majd minden című regénye egyszerre mesei-mágikus és realista: szellemet idéz, több értelemben. Míg igazi kísértetek is megjelennek, ahogy a halott ősök visszajárnak az élőkkel lakomázni és kvaterkázni, a könyv főhősének és családjának története a magyar konokság, az összeszorított foggal való túlélés szellemét idézi meg, hol megértő, Mikszáth Kálmánéhoz hasonló humorral, hol Rideg Sándor-i, az Indul a bakterházból ismerős keresetlen szókimondással. „Lesz majd minden”, tartja a paraszti bölcsesség. Jó is, rossz is. De élni kell. Pikli Natália kritikája.
