irodalom / interjú
2018. 08. 29.
„Ha valaki más vetette volna fel, azonnal körberöhögöm, magamban mégis hajlamos voltam komolyan eljátszani azzal a gondolattal, hogy a felszínen sikerrel megvívott kis szabadságharcaim dacára, még mindig van bennem valami, ami ehhez a látványhoz láncol.” Krusovszky Dénessel beszélgettünk Hajdúnánáshoz fűződő viszonyáról, az 1956-os forradalmi eseményekről, közéletről. Mindezt természetesen a könyvhéten megjelent első regénye, az Akik már nem leszünk sosem kapcsán.
2018. 07. 04.
Hogyan éli meg egy brit a budapesti külkerületek valóságát, a vidéki városok hangulatát és a kávéházi életet? Milyen mondanivalója van a szerinte nagyon is Európához tartozó magyarok számára? Norman Jope Gólyák és rétesek című kötetéről Burns Kati beszélgetett a szerzővel.
2018. 06. 03.
A Rókabérc, haláltúra című krimi szereplői, egykori gimnáziumi osztálytársak évente egyszer szerveznek egy hétvégi kirándulást. A regény eseményei a huszonnyolcadik ilyen háromnapos kiruccanás alatt – egy Borsod megyei, térerő nélküli, világtól elzárt erdőben – peregnek. A krimi első felében, körülbelül az első két gyilkosságig mind a szereplők, mind pedig az olvasók számára a legnagyobb kérdés az, vajon lehet-e valaki gyilkos/bűnös ilyen „meghitt” közegben a gyerekkori barátok, szerelmek közül.
2018. 05. 11.
Jillian Keenan felkavaróan és néhol megbotránkoztatóan őszinte könyvéről, a Szex, Shakespeare-ről Zalka Csenge nemzetközi storytellerrel, gender szakértővel, mesekutatóval és íróval, Németh Eszter beszélgetett.
2017. 02. 20.
"Szerettem volna valami direktebb könyvet írni. A Megint hazavárunk direktebb lett, és nagyon vigyáztam, hogy mindenkinek meglegyen az igaza, attól függetlenül, hogy a főszereplőt Kun Árpádnak hívják. Az lett a vége, hogy mindenkivel igazságos voltam, vele viszont igazságtalan lettem. A dramaturgia kedvéért rosszabb lett a Kun Árpád, mint szerettem volna." Kun Árpádot Megint hazavárunk című regénye kapcsán Tamás Zsuzsa kérdezte.
2016. 11. 20.
A József Attila Kör gondozásában jelent meg idén két költő, Nagy Kata és Horváth Benji verseskötete. A helyben maradás és az utazás, a szent eksztázis és a csendes tűnődés, a családra vágyás és a szerelmi kalandozás, a gyász és a születés könyvei az Inkognitóablak és az Amnézia útja. Igazi flash volt faggatni a költőpárost, és külön öröm, hogy mindkét alkotó abban a megtiszteltetésben részesült, hogy szerepel a Horváth Péter-ösztöndíj 2016-os shorlistjén.
2016. 10. 22.
A Más bolygó főszereplője, Wunder sikeres, de éppen válságba kerülő menedzser. Története egy fiktív, kissé szürreális, bizonyos értelemben viszont nagyon is valóságos, és mindenképpen sötét jelenben játszódik. Céltalan utazásával párhuzamosan egy két évtizeddel korábbi kalandozásra is elkísérhetjük: szerelmével, Nyúllal, és barátjával, Dzsekivel a rendszerváltás után vágtak neki az ismeretlennek. Az Európa Könyvkiadó gondozásában a Margó Irodalmi Fesztiválra megjelent dupla roadmovie a kommunikációs szakemberként és filmrendezőként is ismert Fabricius Gábor első regénye.
2016. 07. 04.
Kulturális szakadékok tátonganak a társadalom különböző rétegei között, amelyek áthidalására még nyelvünk sincsen, állítja Hidas Judit író. Nemrég megjelent Seb című regényében magukra hagyott, ugyanakkor cselekvésképtelen szereplőket ábrázol a 2008-as hitelválság idején, akik hajlamosak arra, hogy mindig a másikban keressék a hibát, és hárítsák a saját felelősségüket, ez pedig táptalaja a gyűlöletnek és a bűnbakképzésnek. Fontos célja volt, hogy a regényben bemutatott három család élete, problémái segítségével modellezze azt a világot, amelyben élünk.
2015. 12. 24.
Most jelent meg Vágvölgyi B. András utóbbi tíz évben alkotott írásainak gyűjteményes kötete, Pazar évek sötétben címmel. Vágvölgyi igazi reneszánsz ember: író, újságíró, filmes, haditudósító és nem mellesleg a gonzo újságírás hazai meghonosítója. A kötet apropóján kérdeztük számtalan projektjéről, és a rendszerváltás titkos történetéről.
2015. 12. 07.
2015 novemberében rendezték meg a 8. bécsi könyvvásárt, a BuchWien-t. A magyar irodalommal kerekasztal-beszélgetéseken, felolvasásokon és a magyar standon lapozható köteteken keresztül ismerkedhettek a látogatók. A programok a DONAU LOUNGE projekt részeként, a bécsi Collegium Hungaricum és a Balassi Intézet szervezésével valósultak meg. A meghívott szerzők Dragomán György, Gárdos Péter, Kiss Noémi, Ungváry Krisztián és Szilasi László voltak. Gárdos Pétert könyvei külföldi fogadtatásáról, fordításról, megfilmesítésről kérdeztem a vásáron.
