irodalom / interjú
2019. 05. 24.
Az a bizonyos isteni sugallat teszi működőképessé az ötleteinket – vallja Térey János. Költőként hisz az ihlet segítő munkájában, amely lerohanja, majd euforikus állapotával végigkíséri az alkotói folyamatot. Azonban az írás nem csupán ihletműködés, hanem tudás és tömérdek munka is egyben.
2019. 05. 18.
Marék Veronika könyvei sokunk első olvasmányélményei közé tartoztak, és a népszerűsége töretlen: precízen körberajzolt mesei világokban zajló történeteiért ma is rajonganak a gyerekek. De nem csak Magyarországon: a Távol-Keleten kicsik és felnőttek körében is hatalmas kultusz övezi.
2019. 05. 11.
Nényei Pál magyartanár, író, az irodalomtanítás hagyományos kereteinek döntögetője. Az irodalom visszavág mesélős, testközelivé tevő irodalmi sorozatának harmadik kötetével a középkori és reneszánsz európai és magyar irodalmat igyekszik befogadhatóbbá tenni olvasóközönsége számára. Nényei Pállal a XXVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmával beszélgettem.
2018. 12. 01.
Idén októberben jelent meg Izsó Zita harmadik verseskötete, a Scolar Live! sorozat következő darabjaként. Az Éjszakai földet érés kapcsán a normalitás fogalmának illékonyságáról, a traumafeldolgozásról és a lehetséges kiutakról beszélgettünk.
2018. 11. 26.
Németh Bálint első kötete 2014-ben Kiküszöbölés címmel jelent meg, idén nyár elején pedig kijött A hangyák élete kötetté nőtt ciklusa is. Beszélgetésünk során kiderült, hogy a foghíjtelek létezik, hogy a költészet és a közgazdaságtan a világmodellezésben találkoznak, hogy Bálint számára elgondolhatatlan volt, hogy tipográfiailag is megjelenjenek a hangyák a kötetében, hogy a negyedkilós téglakávé természetesen Tchibo Family volt, és hogy a csótányok Morgoth-jellegűek.
2018. 11. 17.
Októberben jelent meg Dragomán György második novelláskötete, a Rendszerújra. A 15 év terméséből készült válogatás a valóságos és a feltételezett diktatúrák világát járja körül, felvillantva a totális elnyomás és a szabadulás lehetőségét is. Az íróval az alkotás folyamatáról, a folyamatos küzdelemről és a technológia veszélyeiről beszélgettünk.
2018. 11. 16.
2018. október 25-én Pécsett volt kötetbemutatója Varga László Edgárnak. A 2017-ben megjelent, bejárónőm: isten cím alatt összegyűjtött verseit ismerhette meg a pécsi Művészetek és Irodalom Háza közönsége, valamint a Leőwey Klára Gimnázium diáksága. Utóbbi helyen líraszemináriumot is tartott az ott működő kreatív-írás szakkör volt és jelenlegi diákjainak. Ennek apropóján kérdeztük a szerzőt.
2018. 08. 29.
„Ha valaki más vetette volna fel, azonnal körberöhögöm, magamban mégis hajlamos voltam komolyan eljátszani azzal a gondolattal, hogy a felszínen sikerrel megvívott kis szabadságharcaim dacára, még mindig van bennem valami, ami ehhez a látványhoz láncol.” Krusovszky Dénessel beszélgettünk Hajdúnánáshoz fűződő viszonyáról, az 1956-os forradalmi eseményekről, közéletről. Mindezt természetesen a könyvhéten megjelent első regénye, az Akik már nem leszünk sosem kapcsán.
2018. 07. 04.
Hogyan éli meg egy brit a budapesti külkerületek valóságát, a vidéki városok hangulatát és a kávéházi életet? Milyen mondanivalója van a szerinte nagyon is Európához tartozó magyarok számára? Norman Jope Gólyák és rétesek című kötetéről Burns Kati beszélgetett a szerzővel.
2018. 06. 03.
A Rókabérc, haláltúra című krimi szereplői, egykori gimnáziumi osztálytársak évente egyszer szerveznek egy hétvégi kirándulást. A regény eseményei a huszonnyolcadik ilyen háromnapos kiruccanás alatt – egy Borsod megyei, térerő nélküli, világtól elzárt erdőben – peregnek. A krimi első felében, körülbelül az első két gyilkosságig mind a szereplők, mind pedig az olvasók számára a legnagyobb kérdés az, vajon lehet-e valaki gyilkos/bűnös ilyen „meghitt” közegben a gyerekkori barátok, szerelmek közül.
