bezár
 

irodalom / interjú

Dolgozni kell, művelni, amiben alkotunk
Dolgozni kell, művelni, amiben alkotunk
Ladik Katalin költő, performer, színésznő, versei mellett hangkölteményeket és vizuális verseket is alkot, előadóművész, kísérleti zeneművek és hangjátékok alkotója és vokális előadója, képzőművész.
Civilizáció és zsigeri reakciók
Civilizáció és zsigeri reakciók
Terézia Mora 2018-ban megkapta a Georg-Büchner-Díjat, amely a legrangosabb német irodalmi kitüntetés. A magyar származású író irodalmi anyanyelvének a németet tekinti, magyarul vérükben forognak a mondatai. Életútról, kétnyelvűségről és a lélegzést megengedő alkotói térről Berlinben beszélgettünk.  
Átszőni a művészeti ágakat
Átszőni a művészeti ágakat
Tóth Kinga költő, hangperformer, vizuális művész. Verseket magyar, angol és német nyelven is ír, performanszaival turnézik, kulturális programokat szervez, a grazi Forum Stadtpark és a nemzetközi Femness fesztiválprogramok kurátora.
Hiszek az ihletben
Hiszek az ihletben
Az a bizonyos isteni sugallat teszi működőképessé az ötleteinket – vallja Térey János. Költőként hisz az ihlet segítő munkájában, amely lerohanja, majd euforikus állapotával végigkíséri az alkotói folyamatot. Azonban az írás nem csupán ihletműködés, hanem tudás és tömérdek munka is egyben.
Könyvek és mesehősök sorsa
Könyvek és mesehősök sorsa
Marék Veronika könyvei sokunk első olvasmányélményei közé tartoztak, és a népszerűsége töretlen: precízen körberajzolt mesei világokban zajló történeteiért ma is rajonganak a gyerekek. De nem csak Magyarországon: a Távol-Keleten kicsik és felnőttek körében is hatalmas kultusz övezi.
Jó lenne érteni egymást
Jó lenne érteni egymást
Nényei Pál magyartanár, író, az irodalomtanítás hagyományos kereteinek döntögetője. Az irodalom visszavág mesélős, testközelivé tevő irodalmi sorozatának harmadik kötetével a középkori és reneszánsz európai és magyar irodalmat igyekszik befogadhatóbbá tenni olvasóközönsége számára. Nényei Pállal a XXVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmával beszélgettem.
Talajt kell érni
Talajt kell érni
Idén októberben jelent meg Izsó Zita harmadik verseskötete, a Scolar Live! sorozat következő darabjaként. Az Éjszakai földet érés kapcsán a normalitás fogalmának illékonyságáról, a traumafeldolgozásról és a lehetséges kiutakról beszélgettünk.
Valami, ha megszólalok versben, általában szokott hiányozni
Valami, ha megszólalok versben, általában szokott hiányozni
Németh Bálint első kötete 2014-ben Kiküszöbölés címmel jelent meg, idén nyár elején pedig kijött A hangyák élete kötetté nőtt ciklusa is. Beszélgetésünk során kiderült, hogy a foghíjtelek létezik, hogy a költészet és a közgazdaságtan a világmodellezésben találkoznak, hogy Bálint számára elgondolhatatlan volt, hogy tipográfiailag is megjelenjenek a hangyák a kötetében, hogy a negyedkilós téglakávé természetesen Tchibo Family volt, és hogy a csótányok Morgoth-jellegűek.
Én önmagammal bokszolok
Én önmagammal bokszolok
Októberben jelent meg Dragomán György második novelláskötete, a Rendszerújra. A 15 év terméséből készült válogatás a valóságos és a feltételezett diktatúrák világát járja körül, felvillantva a totális elnyomás és a szabadulás lehetőségét is. Az íróval az alkotás folyamatáról, a folyamatos küzdelemről és a technológia veszélyeiről beszélgettünk.  
A mindenség ura jó kiindulópont
A mindenség ura jó kiindulópont
2018. október 25-én Pécsett volt kötetbemutatója Varga László Edgárnak. A 2017-ben megjelent, bejárónőm: isten cím alatt összegyűjtött verseit ismerhette meg a pécsi Művészetek és Irodalom Háza közönsége, valamint a Leőwey Klára Gimnázium diáksága. Utóbbi helyen líraszemináriumot is tartott az ott működő kreatív-írás szakkör volt és jelenlegi diákjainak. Ennek apropóján kérdeztük a szerzőt.
2   3   4   5   6   7   8   9   10 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés