bezár
 

irodalom / interjú

„A fonat lesz az, amit én regénynek képzelek”
„A fonat lesz az, amit én regénynek képzelek”
Mint annyi minden mást, a koronavírus-járvány a Költő a nappaliban frissen induló sorozatát is megakasztotta. S bár reménykedtünk, hogy ősszel meg tudjuk tartani a tavasszal elmaradt eseményeket, ismét nem így lett. Tompa Andreával végül „hibrid” megoldást választottunk annak érdekében, hogy ne veszítsük el teljesen a Lakásszemináriumok személyes, közvetlen hangulatát, a beszélgetés személyességét, és megmaradjon az élő kapcsolat, a jelenlét lehetősége a résztvevőkkel is, ugyanakkor ne kockáztassuk senki egészségét. Az író tehát eljött a nappaliba, helyet foglalt a kanapén… A lelkes Tompa-olvasók pedig online tudtak kapcsolódni az eseményhez. Kérdezhettek, reflektálhattak, amit meg is tettek.
Tönkretenni valamit, hogy a miénk legyen
Tönkretenni valamit, hogy a miénk legyen
Szeptember közepén jelent meg Biró Krisztián első verseskötete, az Eldorádó ostroma a Jelenkor Kiadó gondozásában. Sokan várták már, hogy a készülő kötetből kézzelfogható könyv legyen, ez megtörént végre, ezért kérdeztük Krisztiánt erről a folyamatról, versekről, és persze saját magáról, jövőbeni terveiről pedig egyáltalán nem.
Szőnyeg alá söpörni a modern technológiát?
Szőnyeg alá söpörni a modern technológiát?
Tavasszal jelent meg Mécs Anna Kapcsolati hiba című, legújabb novelláskötete, amelyben a hétköznapi problémák és a technológia viszonya jelenik meg.  A novellák egyéni szinten, kis közösségekben mutatják be az online világ, a rohamosan fejlődő technika vívmányainak hatását az emberi kapcsolatokra. Húsbavágóan valóságos, ismerős helyzetek, és ugyanakkor furcsán idegenek is. A kötet egy olyan világ problémáit zúdítja ránk, amiben élünk, de nem tudunk vele mit kezdeni.
Élményszerző organizmusok
Élményszerző organizmusok
Ahogy korábban megírtuk, Tóth Kinga Hazai Attila Díjjal kitüntetett költő, hangperformer, intermediális művész idén első magyarként vehette át a svájci Hugo Ball-díj Támogatói Díját. A háromévente átadott Hugo Ball-díjat olyan német nyelven alkotó művészeknek ítélik, akik túlnyulnak az irodalom területén és más művészeti ágakban is tevékenykednek. Ennek kapcsán készítettünk Tóth Kingával interjút.
Hát a vátesz, hát ez ilyen
Hát a vátesz, hát ez ilyen
Nagy izgalommal és várakozással indult a Költő a nappaliban sorozat február 27-én. Fél 6 körül a költő csöngetett először, de nem sok időnk maradt a hangolódásra, apró egyeztetésre. Épp csak bort töltöttünk a poharakba a beszélgetéshez, máris megérkeztek az első vendégek is. Régi Lakásszemináriumozók, és vadonatújak. Többen már ekkor szóba elegyedtek Szálinger Balázzsal, de persze még inkább óvatosan, illedelmesen. Ám később minden elszabadult, a résztvevők, felhívásomra is, már az elején kérdeztek, hozzáfűztek, véleményt mondtak. Ezeket a nagyon eleven, érdemi közbevetéseket itt nincs lehetőség közvetíteni, ám a másfél órás maratoni beszélgetés és felolvasás egy pillanatig sem ült le, rengeteg irányba elkalandoztunk, térben, de főleg időben. Ennek a beszélgetésnek kivonatos, írott változatát adom most közre.
Nem volt más lehetséges út, csak az írás
Nem volt más lehetséges út, csak az írás
Magyarországhoz sokáig nem kötötte más, mint néhány itt eltöltött gyerekkori vakáció. Amióta néhány éve Budapestre költözött, új lakóhelye egyre nagyobb szerepet kap szövegeiben is. David Szalayval, aki az utóbbi időszak egyik legígéretesebb írójaként tűnt fel a brit kortárs irodalom térképén, Burns Katalin beszélgetett az útkeresésről, a mai brit írók megélhetési lehetőségeiről és a külföldi szerzők iránti brit keresletről.
A legtöbbet a régiektől tanultam
A legtöbbet a régiektől tanultam
Horváth Viktor író, műfordító, 2012-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját (amit "kis Nobel-díjnak" is neveznek) Török tükör című regényéért. Az íróként későn debütált Horváth azóta is dolgozik, sorra jelennek meg a könyvei. Műfordítóként az első nagyobb anyaga a Prae-nél megjelent Udvariatlan szerelem című középkori költészeti antológiában vált ismertté, jelenlegi legnagyobb munkájaként is egy műfordításra, Milton Az elveszett paradicsomának átültetésére tekint.
Dolgozni kell, művelni, amiben alkotunk
Dolgozni kell, művelni, amiben alkotunk
Ladik Katalin költő, performer, színésznő, versei mellett hangkölteményeket és vizuális verseket is alkot, előadóművész, kísérleti zeneművek és hangjátékok alkotója és vokális előadója, képzőművész.
Civilizáció és zsigeri reakciók
Civilizáció és zsigeri reakciók
Terézia Mora 2018-ban megkapta a Georg-Büchner-Díjat, amely a legrangosabb német irodalmi kitüntetés. A magyar származású író irodalmi anyanyelvének a németet tekinti, magyarul vérükben forognak a mondatai. Életútról, kétnyelvűségről és a lélegzést megengedő alkotói térről Berlinben beszélgettünk.  
Átszőni a művészeti ágakat
Átszőni a művészeti ágakat
Tóth Kinga költő, hangperformer, vizuális művész. Verseket magyar, angol és német nyelven is ír, performanszaival turnézik, kulturális programokat szervez, a grazi Forum Stadtpark és a nemzetközi Femness fesztiválprogramok kurátora.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés