bezár
 

irodalom / interjú

A nevekben konzerválódott múlt
A nevekben konzerválódott múlt
Az irodalmi művekben fontos lehet egy-egy szereplő neve. Érdemes megnéznünk, a magyar családnevek mit jelentenek. Az Anyanyelv Világnapjához kapcsolódóan mutatta be szerkesztőségében a TINTA Könyvkiadó a Családnevek Enciklopédiáját. Cserháthalápy Ferenc beszélgetett Kiss Gábor kiadóvezetővel.
A vers úgy láttatja a világot, hogy rácsodálkozom
A vers úgy láttatja a világot, hogy rácsodálkozom
Mi a pontosság a művészetben, mire vonatkozik a kortárs művészetekkel kapcsolatos szkepszis, mennyire lehet és mennyire legyen „brutális” egy vers, beszennyezhető-e az ember – Varga Mátyással, a Hallásgyakorlatok szerzőjével Szabó Marcell beszélgetett.
Mindenki másképp csinálja...
Do it yourself vagy a technika forradalma? Miért érdemes otthon nyomtatható könyvet vásárolnunk? Milyen pluszt adhat egy internetes kiadó a hagyományos könyvnyomtatással szemben? Egészséges-e a magyar könyvpiac? A válaszokat Farkas András, a nemrég megalapított fapadoskönyv.hu kiadó ügyvezető igazgatója adja.
Spiegelmann Laura már nem annyira trágár az ágyban
Az Édeskevés című regény (Magvető, 2008.) szerzőjével emailben beszélgettünk személyességről, a kötet nyelvéről és recepciójáról, és felidézzük tavalyi levélváltásunkat az alakváltásról.
Nem megnevezhető, ki teszi ezt velünk
Nem megnevezhető, ki teszi ezt velünk
A jövő évi Könyvhétre jelenik meg Takács Zsuzsa A test imádása című verseskötete. A költővel a leendő kötet verseiről, azon belül is egy Kalkuttai Teréznek szentelt versciklusról, és ennek kapcsán a hit mibenlétéről, a részvétről és az írás misztériumáról beszélgettem.
Akikre építeni lehetne
Akikre építeni lehetne
A Próbaidő című prózaantológia kapcsán többek közt szöveggyártás és prózairodalom különbségéről, a magyar próza hagyományairól beszélgettünk Reményi József Tamással, a kötet egyik szerkesztőjével. Egyúttal szóba került a magyar "lírakatedra", a felfedezés öröme és a hiánypótlás missziója is, amely a Palatinus Kiadó jövőterveit is jellemzi.
A decemberi Alföldről
A decemberi Alföldről
Az Alföld 1950 óta toll-, majd klaviatúrahuszárkodta be magát az igényes irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratok közé. Decemberi tematikus lapszámuk az évtizedenként ismétlődő hagyománynak hódolva kínál kortárs magyar neo-irodalmi palettát. Fodor Pétert kérdeztem a zsenge szépírói nemzedék szelektálásáról.
Kibújt bábjából az Írók Boltja
A neoreneszánszba csomagolt egykori kult-kávéház már nem csupán tematikájában tükrözi a kortárs művészetet, hanem külsejében is. Letisztult tereit csak a könyvek öltöztetik, az önjelölt betűhuszárok felnyargalhatnak immár az emeletre is. A századunkhoz csinosított Írók Boltja vezetőjével, Nagy Bernadettel beszélgettem a munkálatokról.
Húszéves a Magyar Napló
Húszéves a Magyar Napló
Idén húszéves a Magyar Napló, az Írószövetség lapja. A lap történetéről és jelenlegi helyzetéről Oláh János főszerkesztőt Kiss Judit Ágnes kérdezte.
Vállalható ostobaságok
Nemcsak fiatal és termékeny irodalmár, de kártyajós és detektív is Karafiáth Orsolya. A külsejét és fókuszát is váltogató szangvinikus betűdémon arról is beszélt, milyen viccesen szörnyű tini-írásait olvashatjuk blogjában. Sok teendője között csak telefonon értük el.
15   16   17   18   19   20   21   22   23 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés