irodalom / interjú
2011. 06. 22.
Fényképezkedhet Ady Endrével az Ady Emlékmúzeumban, megszólalnak a diák a Kassákban, fellép a Károlyi-kertben a TÁP Színház, de emellett Villont hallgathat, divatozhat, és legfőképp belepillanthat az írók-költők szerelmi háromszögeinek kellős közepibe.
2011. 06. 16.
„Az esetleges bármikor utolérte… rapszodikusan, ám azzal annál szívesebben egyezkedett, átadva magát a véletlenek sorozatának, mintegy gondtalanul” – írja önéletrajzi ihletésű könyvében, jelezve, hogy azzal tovább tudott menni. „Igen, én elfogadtam, amit az élet kínált. Nem féltem szembenézni azzal, ami adódott.” – vallja a 81 éves, első regényes szerző. A filmesztétaként és forgatókönyvíróként világhírű Bíró Yvette-tel rendhagyó regényéről és gondolkodásának formáiról, preferenciáiról beszélgettünk egy csésze kávé mellett.
2011. 06. 13.
"Azoknak is üzenem, akik irodalmi babérokra aspirálnak: az utcáról nem könnyű betérni. Kilenc éve megjöttem a hat húszassal, és vargabetűk is akadtak, barátkozó alkat sem vagyok, ennyi időbe, ennyi kiadóba telt, hogy most, a Nyughatatlanok megírásakor az Európa szerzője lehetek. Külföldi díjat feltehetőleg azért kaphattam, mert ehhez nem volt szükség arra, hogy valami irodalmi érdekszövetség tagja legyek."
2011. 05. 07.
Tíz év alatt hét regény, két sikerfilm, rádiós jegyzetek tucatjai – a számok nyelvén így lehetne megvonni a marokkói származású hollandiai író, Khalid Boudou pályájának eddigi mérlegét. Az örök nyughatatlan, harmincas éveiben járó szerző és harmadik regénye – a Pizzamaffia – az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatkozott be a magyar közönségnek. Khalid Boudou-val elsősorban nem a pizzákról beszélgettünk…
2011. 03. 29.
Borsik Miklós és Kele Fodor Ákos beszélgetése a betű fetisizálódásáról, arányérzékről, textolátriáról, hagyománykezelésről. Saját hangról, olvasói elvárásokról és csapdákról. Betűtestekről. Foggal herélésről, "művészet-veszélyes"-ről.
2011. 02. 06.
Úgy kezdődött, hogy megijedt. Attól, hogy a kockacukrot már beledobták a kávéba. Aztán kiderült, hogy nem, csak eltakarta a csésze. Áztatgatta egy darabig a kanálon, aztán, amikor eléggé megkopott, megkérdezte, hogy kérem-e. Persze, hogy kértem.
2010. 11. 15.
Közel egy éve készítettünk interjút az akkor újonnan megalakult kiadó, a fapadoskonyv.hu vezetőjével. Kíváncsiak lettünk, mi lett az akkori tervekből? Nyomtatnak-e otthon maguknak könyvet az olvasók? Mi az a POD? Mik az olvasók igényei, elvárásai a fapados könyvekkel kapcsolatban?
2010. 11. 05.
Amikor elkezdtem magyarul írni, úgy gyakoroltam, hogy szigorúan egy oldalban próbáltam kifejteni a mondanivalómat. Ha több lett, valamit kihúztam. Ezzel a módszerrel jobban oda tudtam figyelni a nyelvre. Tanulhattam a hibáimból. – Nagy Ildikó Noémit kérdeztük az Eggyétörve szerkesztéséről, különböző kultúrák közti átváltásról és nyelvhez való viszonyáról. (A kötetről ITT írtunk.)
2010. 10. 27.
Egyre több művészethez vagy kultúrához köthető társaságban találkozni azzal az igénnyel, hogy komolyabban kellene venni a készülő „produktumok” marketingjét, professzionalizálni kellene a kultúra kommunikációját. Egy pozitív, társadalmi szintű paradigmaváltás előtt állunk, amiben a kultúra narratívái végre nem a posztszocialista berendezkedés, hanem tényleg a piacgazdaság szabályai szerint rendeződnek. A nemsokára egyéves Sonntag Media is az egyik fontos szereplője ennek a váltásnak -- a maga nemében első a kulturális kommunikáció szűz területén.
2010. 09. 14.
„Soha, semmit nem érdemes referenciálisan olvasni, mégis mindenki ezt teszi, aztán jut vele, amire jut. Van egy hang, azt hiszem, felismerhetően a sajátom, még ha olyan is, amilyen, nevezzük akkor most sötétszürkének, »ilyen hülye a hangom«” — nyilatkozta k.kabai lóránt a PRAE.HU-nak úgy két évvel ezelőtt. A Holdfogyatkozás (Új Bekezdés Könyvek, 1994), a nem kijárat (Balassi Kiadó, 2003) és a hiba nincs (Szoba Kiadó, 2008) után most, 2010-ben jelent meg a JAK-füzetek sorozatban klór című verseskötete, ennek kapcsán kerestük meg újra.
