irodalom / interjú
2014. 02. 28.
Kukorelly Endre pályáját szerencsés momentumok sorozataként is meg lehet rajzolni: ugyan kezdetben jó néhány akadály nehezítette, hogy költészettel foglalkozhasson, de később számos olyan meghatározó pillanat volt az életében, amik kérlelhetetlenül és végzetesen az irodalom felé sodorták. A beszélgetés alkalmával Kukorelly ezekről a meghatározó élményeiről mesélt.
2014. 02. 23.
"A blogolás egyébként nagyon hasznos, mert rengeteget tanulok abból, hogy mire kíváncsiak az olvasók: bár néha zavar, hogy tudom, milyen témákra fognak kattintani. A legtöbben például Sissy története iránt érdeklődtek, amit valójában csak viccből írtam meg. A legkevesebben pedig a szoptatás kultúrtörténetét olvasták el" – állítja Szécsi Noémi, a Gondolatolvasó szerzője.
2014. 02. 19.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori óraadó tanára, a Tatabányán élő Szénási Zoltán irodalomtörténész és nem mellesleg az Új forrás egyik szerkesztője beszélt nekünk a fennmaradással járó nehézségekről, az egyetemi oktatásról és sok egyéb, "nem túl divatos" dologról, mint irodalom és emberi kapcsolatok.
2014. 02. 18.
Bartók Imre 2013-ban jelentette meg második regényét, a 2011-es Fém tematikáját folytató, de azt nagyívű koncepcióba rendező biopunk apokalipszist, A patkány évét. A vs.hu az év legdögösebb könyvének kiáltotta ki, eközben a Magyar Narancs kritikusa rendesen elveri rajta a port. De a karaván halad, a szerző hamarosan a folytatással is elkészül. Mielőtt belevethetnénk magunkat az új könyvbe (előreláthatólag áprilisban), készítettünk vele egy interjút, amiben szó esik műfajokról, írói módszerről, a kritikához való viszonyról és 200 millió dollárról.
2014. 02. 03.
Krusovszky Dénes, mikor első díját kapta ezelőtt tíz évvel, azt hitte, összekeverték valakivel, mivel még csak 22 éves volt. Azóta számos kitüntetés érte, például az egyik legfiatalabbként a díj életében József Attila-díjjal tüntették ki, amit jelképesen visszaadott, legutóbb pedig a Horváth Péter Irodalmi ösztöndíjat vitte el. Három felnőtt verseskötet után gyerekverseit nemrég gyűjtötte kötetbe Mindenhol ott vagyok címmel. Természetesen arra voltunk leginkább kíváncsiak, mi a titok.
2014. 02. 03.
Ha él még valakiben olyasféle előítélet, hogy a "kockák", geekek nem érdeklődnek a humán területek, és főképp a kortárs líra iránt, azok most szembesülhetnek vele, mennyire nem igaz ez. Balaskó Ákossal, a 2013. évi Petri-díjas költővel beszélgettünk.
2014. 01. 22.
Pénzes Tímea (1976) költő, prózaíró, drámaíró és műfordító. Érsekújváron született, jelenleg Budapesten él. Nyolc, műfajilag különböző kötete látott eddig napvilágot. Legutóbbi, Kavicsok című könyve kapcsán Jitka Rožňová készített interjút vele.
2013. 12. 31.
Trash, groteszk, félelmek, gépek, zajok, disznók, másság, roncsoltság, furcsaságok, diszharmónia... - elsőre ezek jutnak eszembe Tóth Kinga alkotói világáról. Talán nem túlzás azt állítani, hogy létezik egy sajátos, pszichedelikus Tóth Kinga univerzum, egy színes, összefirkált, furcsa gyerekrajzokkal teli világ, ahol evilági zajok keverednek túlvilágiakkal, ahova belépve egyszerre tapasztalhatjuk meg a felidézett gyermekkor kegyelmi állapotát, de az újból átélt ártatlansággal, és a visszakapott gyermeki fantáziával együtt a gyermekkor félelmei is újból megelevenednek.
2013. 12. 14.
Mán-Várhegyi Réka (a 2013-as JAKkendő-díj birtokosa - a szerk.) és Tóth Marcsi fiatal novellisták, ám, mint kiderült, nemcsak az előbbi műfajban járatosak. Nemrég a Macska Miauban láthatták-hallhatták őket az olvasók, ennek kapcsán beszélgettünk velük.
2013. 12. 06.
Az Andrássy út 62. szám alatt utazás nélkül is egy csapásra Törökországban érezhetjük magunkat. Ugyan tengert, pálmafákat, vagy mecsetet nem találunk majd, ám színes kulturális programokat, könyvtárat, és egy csésze török kávét biztosan. A felújított, egykori Bobula-palota ad ma otthont a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Központnak. Hakki Yaz igazgatóval beszélgettünk az intézet tevékenységéről, a jövőbeli tervekről és persze a török-magyar kapcsolatokról.
