bezár
 

irodalom / interjú

Otthonra találni egy abnormális világban
Otthonra találni egy abnormális világban
Bencsik Orsolya vehette át az idén Veszprémben a Sziveri-díjat, ennek apropóján, illetve készülő kisregényének kérdéskörei mentén beszélgettünk határviszonyokról, disznókról, vérről, identitásról, női irodalomról, háborúról... 
Fiatal és markáns
Fiatal és markáns
Nyerges Gábor Ádám költőt, írót, szerkesztőt kérdeztük legújabb könyvéről, a Sziránóról, a gyerekkor folyosóiról és sok egyéb mellett az irodalom légópincéiben rejtekező meglepetésekről.
Önpusztítás helyett öngyógyítás – tragédiával
Az első világháború kitörésének centenáriumi évére többféleképpen készül a XX. Századi Intézet, többek között egy konferenciát is rendeztek, amely az írók világháborúban betöltött szerepéről szólt. A konferencia egyik előadója volt Molnár Eszter Edina Csáth-kutató, az ELTE történész doktorandusza, akivel többek között az első világháború kiváltotta lelkesedésről és sokkról, Csáth Géza aktualitásáról, önmagunk folyamatos megértéséről és másokkal megértetéséről beszélgettünk.
Nagyon szeretem a szépen megöregedő néniket
"Szárnyakkal születtem. Úgy könnyebb ablakot pucolni" – írja Varratok című debütáló verspróza kötetében Szabó Imola Julianna, aki már 6-7 éves korában különböző rémtörténeteket és rímes versikéket írt, majd később a színház és a tánc világa nyűgözte le. A Táncművészeti Főiskolán egy igazán különleges képzésben vett részt: diplomás táncelméleti szakíró lett. Sok kanyar után első gyermeke születése, és az anyaság élménye vezette vissza az irodalomhoz. A fiatal költő-írónővel családi sorsszálakról, szépen megöregedő nénikről, összművészeti gondolkodásról, vers és próza határterületeiről, ruhaként hordható irodalomról és természetesen az alkotói lét kérdéseiről beszélgettünk.
Istennek nincsenek unokái, csak gyermekei
Istennek nincsenek unokái, csak gyermekei
Szilasi Lászlónak nemrégiben jelent meg második regénye, A harmadik híd, amely egy hajléktalan csoport egy napját követi nyomon. A regény kerettörténetét egy harminc éves osztálytalálkozó adja, ahol újra találkozik két régi barát, Nosztávszky Feri, Noszta, és Sugár Dénes, Deni. Noszta kezdi el mesélni az élete és a közel egyéves hajléktalanságának a történetét, amelyből szép lassan fény derül volt osztálytársuk, Foghorn Péter, Robot halálának körülményeire is. 
Nincs semmi, csak a vers betűfejes panoptikuma
"Remélem, a PET palackokon kívül más is marad utánunk. Digitális majális zajlik, és félő, ha megadják magukat az okostelefonok, bután nézünk majd a jövőbe. De mindig vannak eminens diákok, akik épp nyújtózkodva jelentkeznek, mialatt a renitensek játékgépbe dobálják valahol a pénzt - bár már ez sem legális. A legalitásunkat kellene valahogy megőrizni" - Hartay Csabát Ayhan Gökhan kérdezte.
A Fehér Ház beszédírójából irodalomprofesszor
David Damrosch, a Harvard Egyetem professzora Budapestre látogatott, és előadásokat, szemináriumokat tartott az ELTE BTK-n. A professzor munkássága igen kiterjedt, foglalkozik a világirodalom elméletével, globális és lokális kultúra összefüggéseivel, irodalom és egyetemes történelem kapcsolatával, különböző írásrendszerekkel és fordítással. Előadásainak és szemináriumainak központi kérdésfeltevése a világirodalom mibenléte volt: a világirodalom megközelítésének lehetséges módjait, a világirodalommal kapcsolatos olvasási stratégiákat helyezték fókuszba.
Van egyfajta társadalmi nyomás a "hülyeségre"
Vallási hóbortban szenvedő kozmetikusnő; súlyproblémákkal küzdő háziasszony, aki pornózással keresi a kenyerét; egy anya, aki az autópálya melletti hóban magára hagyja a gyermekét; egy feleség, aki rájön, hogy a férje homoszexuális. Hidas Judit novellái rendhagyó módon beszélnek a 21. századi női létezésről, az emancipáció árnyoldalairól és a modern civilizációs betegségekről. Az idei Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának magyar résztvevőjével, a Hotel Havanna írójával beszélgettünk női és családi sorskérdésekről, magyar valóságról, élethazugságokról és természetesen az alkotásról.
Az írás mint mesterség
A Werk Akadémia álláspontja szerint az írás nemcsak mágia, hanem mesterség is, tehát van egy oldala, ami tanítható, éppen ezért a sokszínű képzési kínálatában helyett kapott náluk egy szépíró kurzus is, ahol a hallgatók a prózaírás technikák elsajátítása mellett kreativitásukat is kibontakozhathatják. Magáról a képzésről, illetve az írás szerepéről, feladatairól Márton Lászlóval beszélgettünk, aki maga is tanít a Werken.
Nap mint nap rám köszön egy fura nevű állat…
Mán-Várhegyi Réka első kötete, a Boldogtalanság az Auróra-telepen elnyerte a JAKkendő-díjat, a napokban jelenik meg a JAK-füzetek sorozatban. A novellákról, írói módszerről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
6   7   8   9   10   11   12   13   14 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés