bezár
 

irodalom / gondolat

Benyhe János immár az égi világ magasából néz le ránk...
...akik nem gondoltuk volna, hogy egy napon ő is eltávozhat közülünk, mert olyan munkabírással és makacs életszeretettel forgolódott köreinkben, hogy méltán hihettük, szikár, az évtizedek alatt alig változó termetével, tanárosan megcsillanó szemüvegével és nyolcvan éven túl is éberen csapongó szellemével túlél mindannyiunkat.
Elkésett-e Mario Vargas Llosa Nobel-díja?
Vargas Llosa egyike volt azoknak az íróknak, akik igen fontos szerepet játszottak a latin-amerikai irodalom szakmabeliek között máig „boom”-nak nevezett hatalmas áttörésében az 1960-as években. Jorge Luis Borges és Julio Cortázar, Alejo Carpentier, Miguel Ángel Asturias és García Márquez művei után és mellett talán Vargas Llosa volt az, aki a legtöbb olvasót ejtette rabul regényeivel.
Hódolat Katalóniának
Van egy fekete táskám, amit Barcelonában kaptam. Nézegetem, hogy abba pakoljak-e. Narancssárga betűkel az van rajta: „Institut Ramon Llull”. Jó táska, egy csomó minden belefér. Csak közben hülye érzés a magvetős katalógusokat és a szerzőink angol nyelvű antológiáját ebben vinni a Frankfurti Könyvvásárra. Hülye érzés, aminek története van.
Kicsi emlékek Saramagoról
José Saramagot, a Nobel-díjas portugál írót 87 éves korában, Lanzarote szigetén lévő házában rövid rosszullét után érte a halál tegnap. Ennyi. Fájt. Kicsit jobban, váratlanabbul. A világ egyik legnagyobb élő írója halt meg. Személyes, szomorú, kicsi emlékek.
Mindenki Máraija
Közelebb állnak egymáshoz az eltérő álláspontok a Márai Programmal (MP) kapcsolatban annál, mint az elsőre tűnik. Ez derült ki számomra a parlament kulturális bizottságának ülésén az új kulturális kormányzat képviselője, az irodalmi szervezetek vezetői, a kiadók és az MKKE elnökének meghallgatásán.
Túl – Békés Pál emlékére
Túl – Békés Pál emlékére
Május 28-án, pénteken 54 éves korában elhunyt Békés Pál író, drámaró, fordító, az IBBY magyar bizottságának elnöke. Békés Páltól Tamás Zsuzsa személyes hangú visszaemlékezésével búcsúzunk.
Ulickaja és Hodorkovszkij levelezése (2. rész)
Ljudmila Ulickaja írónő és Mihail Hodorkovszkij, Oroszország egykor leggazdagabb embere 2008-ban kezdett levelezni egyebek között az oroszországi politikai és gazdasági helyzetről, az orosz államiságról és az „Állam” fogalmáról. A párbeszédet a Znamja című irodalmi folyóirat 2009/10-es számában közölte, Hodorkovszkij leveleiért januárban megkapta a folyóirat egyik irodalmi díját is. A kettejük közti levelezés második részét közöljük – Magyarországon először.
Náci buzi cigány zsidó bölcsész
Hétmilliárd ember a földön nem kevés. Azoknak van esélyük a túlélésre, akik gazdasági hatalomra tesznek szert. Topszakmákat tanulnak, és ezekben dolgoznak. Gazdaság, kereskedelem, mérnök, villamosmérnök, informatika… Semmi művészet. Max művészetipar.
Részletek Hodorkovszkij és Ulickaja levelezéséből
A Ljudmila Ulickaja és Oroszország egykor leggazdagabb embere között 2008-ban kezdődött levélváltás egyebek között az oroszországi politikai és gazdasági helyzetről, személyes élettapasztalatukról. A párbeszédet a Znamja címűirodalmi folyóirat 2009/10-es számában közölte, és Hodorkovszkij múlt héten leveleiért megkapta a folyóirat egyik irodalmi díját is. Most ebből a levelezésből közlünk részleteket – Magyarországon először.
A nagydíjaktól a kis díjakig a magyar irodalomban
A nagydíjaktól a kis díjakig a magyar irodalomban
A Kossuth-díjtól a Sziveri-díjig széles azon elismerések skálája, amelyeket az írók, irodalomtörténészek, kritikusok, egyszóval a magyar irodalmi élet résztvevői kiérdemelhetnek életük során. Hogy a kisebb-nagyobb elismerésekről szóló döntéseket kik és miként hozzák meg, hogy mennyire befolyásolhatja egy állami díj sorsát mondjuk a végső döntést meghozó miniszterelnök, hogy igaz-e a "díj díjat hoz" elmélet, arról több alkotót is megkérdeztünk.
27   28   29   30   31   32   33   34   35 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés