irodalom / gondolat
![Helyzetjel: Egy távolsági busz várása közben](data/_cache/2019-04-30/20180601_143312_10979_220x220.jpg)
2019. 05. 01.
– Hánykor indul Almásról az első busz? – A reggeli harangozáskor tessék kiállni a templom elé, s mikor az lejár, azonba kell jöjjön.
![Helyzetjel: Terepszemle 6.](data/_cache/2019-04-30/marketing_3_1_10977_220x220.jpg)
2019. 04. 30.
Egyszer csak ott ült a hátamon, bazd meg, a hátamon. És ordított. Hogy a kurváknak ezt kell viselni. Hogy rám rakja a kurvabélyeget. Ezt mondta. Kurvabélyeg. Először fel sem fogtam, mi történik, csak a fájdalmat éreztem. Tépte a hajamat. Érted? Ki akarta tépni a hajamat. Meg akart kopasztani.
![Huszonegyedik #5](data/_cache/2019-04-19/manejo_autonomo_1_10943_220x220.jpg)
2019. 04. 25.
A sorozat elmúlt részei erősen érveltek amellett, hogy a cselekvőképesség nem csak az emberek kitüntetett tulajdonsága. Eszerint ha elismerjük a nem-emberek cselekvéseit is, nem csak valóságosabb képet kapunk a világ működéséről, sőt, nem csak visszaírjuk az embert egy olyan hálózatba, amiben mindig is volt, hanem egy etikailag is védhetőbb álláspontot alakíthatunk ki a globális felmelegedés és az általános digitalizáció korában. Ez az elképzelés nem csak okos-eszközeinket tartja cselekvésre képesnek, hanem egyszerűen mindent. Hiszen ezáltal ahelyett, hogy azt gondolnánk, mi ülünk egyedül a kormányrúdnál (és nem tesszük fel a kérdést: mire képes egy kormányrúd?), vagy hogy mi vezetjük az engedelmes autókat, felismerhetővé válik, hogy maga az irányítás is az autó (alkatrészei), az út és a mi összjátékunk eredménye. Azonban szem előtt tartva, hogy sokan megmaradnak egy antropocentrikus, modernista elképzelésnél, ami elhibázottnak és rémisztőnek tartja a cselekvőképesség vázolt kiterjesztését, ezúttal egy olyan szöveget közlünk, ami az önvezető autóktól is megtagadná, hogy polgárjogot nyerjenek a cselekvők közösségében. A huszonegyedik legújabb részében Véber Virág írása vitatkozik a sorozat eddigi alapfeltevéseivel.
![huszonegyedik #4](data/_cache/2019-03-30/plastichuszonegy_1_10916_220x220.jpg)
2019. 03. 31.
Az emberi jelenlét által okozott ökológiai problémák nem megoldhatóak vagy kezelhetőek. Éppen ellenkezőleg: a dolgok kezelésének ilyen igénye termeli ki magukat a problémákat. Ebből a szomorú felismerésből indul ki a sorozat legújabb része, hogy aztán egy politikai utópiáig is elmerészkedjen; végül pedig egy másfajta kezelés ötletét veti fel, ami ugyanannyira emberekre irányuló, mint emberek által végzett cselekvést jelölhet.
![Helyzetjel: Terepszemle 5.](data/_cache/2019-03-29/marketing_3_10914_220x220.jpg)
2019. 03. 30.
Nem, nem szabad ezzel foglalkozni. Egyedül van itt mindenki. Magában. Magunkban, na, mert én is itt vagyok azért. Csak úgy élünk, telnek a napok, vánszorgunk, ki így, ki úgy, de a lényegen nem változtat semmi.
![OGM fotónapló - 2019. március](data/_cache/2019-03-25/margithid_horgasz_fal_fotonaplo_2019_7722_1_10909_220x220.jpg)
2019. 03. 27.
Úgy vagyok a Dunával, hogy haragszom is rá, meg nem is. Túl széles, így nagyon elvágja Budát Pesttől, ennek csak a hídjai örülnek, akik így sosem lesznek munka nélkül. Nézd meg a Szajnát vagy a Moldvát: még pont át lehet kacsintani a túloldalra úgy, hogy látsszon. A Duna tőlünk ellopja ezt, mégis könnyen megbocsátok neki.
![Helyzetjel: Porto](data/_cache/2019-03-19/20180601_143312_10899_220x220.jpg)
2019. 03. 25.
Mikszáth írja Selmecbányáról, hogy olyan, mintha az ördögök tervezték volna a pokol mintájára. „Képzelj magadnak háromezer hegycsúcsot, ugyanannyi völgykatlant, egy tucat sziklát, mely sűrűn be van építve mindenféle alakú házakkal, melyeknek előrésze sokszor háromemeletes, míg ellenben a háta szerényen odalapul a hegyhez” írja. Aztán így folytatja: „Ha végigjárod e maga a természet által kikövezett várost, szíved csordultig megtelik humanisztikus érzelmekkel, s elérzékenyülten sóhajtasz föl: »Hát még itt is emberek laknak?«”. Amikor Selmecbányán jártam, beigazolódni látszott a romantikus és a realista stílusjegyek összetartozása írónk írásművészetében. Ha azonban Mikszáth járt volna Portóban, minden bizonnyal lenyomja Jókait, aki egy Vaskapu-szorossal vezet a tájleíró-versenyen.
![Krimiírás, veganizmus és a piros kabátos nő](data/_cache/2019-03-08/lead_kep_krimi_10882_220x220.jpg)
2019. 03. 14.
Sorozatgyilkosság legyen vagy a bezárt szoba rejtélye? Noir vagy cosy? Folyjon benne a vér vagy inkább a gyilkos agyszüleménye szórakoztassa az olvasót? A pincéjében kuporgó pszichopata emeli meg az eladott példányszámot, vagy a szomszéd nagymamája, aki csak nagypénteken gyilkol? A nők inkább a pitesütögető Agatha Raisin-sorozatokat szeretik, vagy ők falják igazán Bernard Minier könyveit? Egyáltalán miért olvasunk krimit? És hogy tölti napjait egy krimiíró? Cserháti Éva cikksorozata a krimiírás kulisszatitkaiba vezeti be az olvasót.
![Helyzetjel: Terepszemle 4.](data/_cache/2019-02-28/kotetbe_1_10867_220x220.jpg)
2019. 02. 28.
Az jobb lenne, ha olyat hazudnék, amit hallani akartok? Akkor már inkább magamat szórakoztatom. Kurva vicces az arcotok, mikor ilyeneket mondok, hogy gyilkos akarok lenni vagy drogdíler.
![OGM fotónapló - 2019. február](data/_cache/2019-02-28/ogm220_10866_220x220.jpg)
2019. 02. 28.
Amikor útra kelek a városban, két lehetőség van: hogy egy jó nagy kerülővel a Bambi presszóba megyek, illetve hogy egyből oda indulok. Pedig csak egy presszó. De 1961-ből. Pedig csak kávézni járok ide. De 15 éve.