irodalom / gondolat
2022. 06. 17.
A napi érintkezés során az arabok és a zsidók között nem érződik a feszültség. Ennek sokszor az az ára, hogy kerülik a politikai tárgyú beszélgetéseket – magyarázza később az egyik vendéglátóm. Haifa a békésebb, támadásoknak kevésbé kitett települések közé tartozik, de a Ciszjordánia közvetlen közelében levő, mindkét fél számára fontos vallási szimbólumokat rejtő Jeruzsálem például már veszélyesebb övezet. - Vaktérkép rovatunkban Győrffy Gábor harmadik tárcáját olvashatják Haifáról.
2022. 06. 11.
Az utcán sétálva a késői órákban néha az az érzésem, hogy azon nyomban tömegverekedés fog kitörni, annyira hirtelenek a mozdulatok, annyira hangosan kiabálnak az emberek. Nem egyszer fordult elő, hogy fiatalok rohangáltak az autók között, kiugráltak az autókból vagy éppen a jelzőtáblákat püfölték ököllel. De mégsem esnek egymásnak, hirtelen minden elcsitul és hömpölyög tovább a tömeg, zajlik az élet Haifában. – Vaktérkép rovatunkban Győrffy Gábor újabb tárcáját olvashatják.
2022. 06. 07.
Emiatt vagyok immunis a támadásokra is. Mert van, aki szerint én és a magamfajták hibája, hogy az „illetékesek” nem kerestek még egyéb, civilizált megoldást az égetés helyett. Mások azt mondják, a boszorkányok mellett óhatatlanul elkapok embereket is. Ezzel az állítással egyébként teljesen egyetértek. – Helyzetjel rovatunkban Papp-Zakor Ilka újabb tárcáját olvashatják.
2022. 06. 03.
A macskák nincsenek egyedül: a vaddisznók főleg a koronavírus miatti lezárások időszakában szokták rá, hogy az erdőből bejárjanak a városba. Ugyanúgy, ahogyan Erdélyben a medvék, ők is megjelennek időnként lakmározni, de kevésbé veszélyesek, nem támadnak emberre, csupán rendetlenséget csinálnak. – Vaktérkép rovatunkban ezúttal Győrffy Gábor tárcáját olvashatják Haifáról.
2022. 05. 28.
Kicsi, magányos ház a falu szélén, az udvarról három fontos tájékozódási pont jelzi, hol vagyunk pontosan: az unalmas templomtorony, néha elfelejt kongatni; a Tikhegy árkai Sümeg felé, a Sobrit bújtatók; a kert végéből pedig a Somló kacsintgat: furmintot tessék! Ezt a háromszöget a közeli temető egészíti ki négyszöggé, ahova mindig is gyűlöltem kijárni, pláne, mióta kivágták a százéves vadgesztenye-erdőt.
2022. 05. 27.
Az erkölcs ezalatt is működött, legalábbis a kényszereinek engedelmeskedtem. Ébredés, tisztálkodás, játék, ebéd, séta, egy üres óra, mert nem vagyunk gépek, aztán munka, végül vissza haza, alvás és másnap elölről. Akkoriban ragadt meg a binge-watch kifejezés a fejemben, nagyjából akkor is gyakoroltam a legintenzívebben, előfizetés nélkül, ingyen néztem ugyanazt a sorozatot, ugyanazt a szezont naponta huszonhárom órán át. - A Berlinben élő Szolcsányi Ákos tárcasorozatának utolsó részét olvashatják.
2022. 05. 20.
Sopi, azaz Márió, vagyis Zoli, tehát Sopi épp Dadabányára készült családot és zenekart alapítani. És mi lesz a zenekarod neve?, érdeklődtem. Infarktus, vágta rá magabiztosan Sopi. A stílusát pedig mulatós punkként határozta meg. Igazi börtönzene lesz, bizonygatta, olyan, mintha valaki zsilettpengével vagdosná az ereit a közönség nagy örömére. - Helyzetjel rovatunkban Orcsik Roland második tárcáját olvashatják.
2022. 05. 20.
Most kitalálhatja, mi legyen. Belőle, vele. Van ideje, de végleges döntésre készül, fenntartható munkaviszonyra, megbízható, otthonos feladatkörre. Ötletei kizárják egymást, árnyoldalakkal és kérdőjelekkel terheltek, és néha úgy tűnik, az otthoninál szeszélyesebb időjáráséhoz fogható mértékben változékonyak. - Vaktérkép rovatunkban a Berlinben élő Szolcsányi Ákos újabb tárcáját olvashatják.
2022. 05. 13.
Ez is egyensúly dolga, ha túl fontosnak tartod, pepecselsz, ha elhanyagolod, trehány vagy, fél tizenegyre minden esetleges lesz. A fritőzkosarak például reggeltől estig szolgálnak, mégsem ellenőrzik a tisztaságukat, szinte soha. A vason csillog a zsír és a víz, a matt a barna mocsok, észrevétlenre kell mosni az egészet, és nem beszélni róla senkinek. - Vaktérkép rovatunkban a Berlinben élő Szolcsányi Ákos harmadik tárcáját olvashatják.
2022. 05. 10.
Közös jellemvonásaikhoz tartozott, hogy bármikor készek voltak nevetni, különösen saját magukon; dőltek a röhögéstől, valahányszor rájöttek, hogy felemás cipőben mentek el otthonról, vagy beletört a nyelvük abba a szóba, hogy parallelepipedon, arra viszont, hogy egymást semmiképp se csúfolják ki, sőt meg se mosolyogják, mindig rettentően figyeltek. - Helyzetjel című sorozatunkban Papp-Zakor Ilka második tárcáját olvashatják.
