irodalom / gondolat
2024. 12. 19.
Lator László Horatius-fordításában sorra visszaköszönnek Szász Károly fordításának szavai, szókapcsolatai. A hetedik strófa harmadik sorát megint Szásztól vette át: „ki az, kinek tiltott gyönyört nyújt”. A negyedik sorát részben: „szoba rejtekében”. Az első sor felét is: „férje borán keres”. - Acsai Roland Reggeli jegyzetek sorozatának következő részét olvashatják.
2024. 11. 30.
„Vándorlása során Lutra sorsa más emberekével is kapcsolatba kerül. Először egy erdész családjával, aztán a pisztrángkeltető-telep tudósaival. Az erdész elhibázza a lövést, a pisztrángkeltető-telep alkalmazottja megsebesíti az állatot, és végül a fiatal vadász lelövi. Eközben Lutra azt teszi, amit az állatok: élelmet és megfelelő búvóhelyet keres.” - Acsai Roland Reggeli jegyzetek sorozatának következő részét olvashatják.
2024. 11. 19.
Az Ukrán PEN Club meghívására mentem – szolidaritási út külföldi írók, újságírók, szerkesztők, elemzők számára, 2024. november 4-8. Rajtam kívül egy magyar volt a csoportban, Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő; mint kiderült: képzett, gyors, okos és felkészült. Öt szlovák kollégával voltunk, később észt írók, fordítók és szerkesztők is jöttek.
2024. 11. 13.
„De azt már valószínűleg kevesebben tudják, hogy ez a rímtelen alkotás nem szabadvers, hiába tűnhet mai szemmel-füllel elsőre (vagy többszöri olvasásra is) annak. Ugyanúgy nem szabadvers, ahogy például Tandori Dezső Töredék Hamletnek című kötetének rímtelen művei sem azok. Igaz ugyan, hogy az utóbb említett költő a jambikus verselés lazább formáját alkalmazta, de akkor is.” Acsai Roland Reggeli jegyzetek sorozatának első részét olvashatják.
2024. 10. 20.
Valójában az egész költemény és a juhászi inorganikus vitalizmus lényege is tetten érhető ebben a Halál-sorozatban: titokzatos, enigmatikus, visszahúzódó, mégis materiális értelemben formálódó, sokszorozódó. Horváth Márk Juhász Ferencről készülő monográfiájából négy részt közlünk, ennek negyedik, egyben utolsó részét olvashatják.
2024. 10. 17.
Miközben ezt írtam, a demilitarizált koreai határsáv hetvenéves múlt: sebhely egy valaha-volt ország testén. Sebhely a főhős combján, pedig előtte még egy egész élet áll. „Nem nevezném szolidaritásnak, ha az ember a távcső mögött sírdogál.” (29.) – Fehér Renátó kisesszéje.
2024. 09. 23.
És ezért is nevezhetjük Juhász Ferenc líráját is alapvetően olyan realizmusnak, amely a valóság egy komplexebb és mélyebb rétegét tárja fel. A valóságból származik az inorganikus vitalizmus, és nem a költői fantázia teremti meg. De mit is jelent ez a sajátos új abszolútum, és milyen esztétikai tétje van? - Horváth Márk Juhász Ferencről készülő monográfiájából négy részt közöl, ennek harmadik részét olvashatják.
2024. 08. 30.
Az inorganikusság, a halál nyughatatlan, folyamatosan mozgó dinamizmus, ahogy a levegő buborék is táncol, mozog a víz felszínén. A megszűnés, a deterritorializáció dinamizálja az egész juhászi lírai univerzumot. - Horváth Márk Juhász Ferencről készülő monográfiájából négy részt közöl, ennek második részét olvashatják.
2024. 08. 15.
Milosevits Péter író, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora 1952-ben Budakalászon született, és hetvenedik életévében, 2021-ben, Szentendrén halt meg. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Szláv Filológiai Tanszékén dolgozott. Irodalomtörténeti publikációi csakúgy, mint szépirodalmi művei magyar és szerb nyelven jelentek meg. Tudományos munkái mellett a próza és líra műfajaiban is alkotott. Dramaturgiai munkáit a Magyarországi Szerb Színházban mutatták be. Fordításában jelent meg Szerbiában Rejtő Jenő két legismertebb regénye. Munkássága Magyarországon kívül is nagy hatású - Gaján Éva tanulmányát olvashatják.
2024. 08. 07.
"Ahogy azt Juhász verseiben is megfigyelhetjük, a dolgok is lehetnek átszellemültek, változékonyak, dinamikusak, rezgőek, vibrálóak, életvidámak, reszketőek, drámaiak, remegőek, rezonálóak, aktívak" - Horváth Márk Juhász Ferencről készülő monográfiájából négy részt közöl, ennek első részét olvashatják.
